Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Császi Irén: Bábuk és bubák. Babakészítés Észak-Magyarországon

szítettek, s különösen nagy súlyt fektettek a méretek, arányok kialakításába. Varga Ferencné a részleg alapító tagja után a babakészítés tanítását Rádi Pálné részlegvezető vette át, aki jelenleg is alkot s számos zsűrizett babája tanúskodik nagy szakértelméről. Egyegy viselet elkészítését adatgyűjtés előzte meg, az adott falu viseletéről régi fényképeket gyűjtöttek, a Palóc Múzeum munkatársaitól szakmai segítséget kértek, s felkutatták a falvakban még meglévő viseleteket. Nógrád megye hagyományőrző falvainak viseletét így tudták megörökíteni, pl. Kazár, Rimóc, Hollókő, Nagylóc, Vizslás, Varsány, Szécsény és a többi palóc falu viseletét. Papp Ferencné babái közül gyűjteményünkben 53 db. található, melyek között egy falu akár négy generációjának öltözete is megjelenik. (6. kép) A babatesteket művészien varrta és öltöztette. A babafejek, arcok kialakítása speciális ismeretet kívánt. Viseletes babái részletgazdagok, élethűek, mielőtt egy tájegység viseleteit elkészítette tanulmányozta, kutatta a területet, babáinak öltözetét kicsinyített szabásminták alapján készítette.

15 1961-ben lett népi iparművész, 1980-ban a Népművészet Mestere. Sárközi, mezőkövesdi, kazári, boldogi, turai, bujáki, rimóci, szécsényi, érsekcsanádi, törökkoppányi, sokác, csökölyi, tápéi babái tanúskodnak arról, hogy milyen kiválóan ismerte ezeket az öltözeteket. Babáit Faragó Lóránt egri fényképész gyűjtötte, kinek több mint 2000 darabos játékgyűjteménye 1985-ben vásárlás révén került a Dobó István Vármúzeumba. 6. kép. Matyó baba. (Papp Ferencné a Népművészet Mestere) Fotó: Lónyai Györgyné „Hogy megemlegessük minők voltunk" A népviseletes babák különálló csoportját alkotják a saját falujuk viseletét megörökítő asszonyok babái. Ók azok az alkotók, akik viselték is a viseletet, mindennapi öltözékük volt, így készítésének ösztönzője kivetkőzésük után a múlt felidézése, bemutatása volt. A népviseletes babakészítéssel a továbbörökítés, a viselet minél további fennmaradása a céljuk, ahogy a gyöngyöspataiak nagyon szépen mondják "hogy megemlegessük, minők voltunk". A babák viseletének igényes aprólékos kidolgozása arról tanúskodik, hogy viseletüket szerették, bemutatásának igénye ösztönzi a készítőket. A babák helye az első szobában a sublót, vagy ahogy erre mondják kaszli, ill. szekrény tetején, vagy tükör előtt volt. Gyöngyöspatán pl. az ablakba tették ki a babát. 15 CSASZI Irén 1999. 378. 410