Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Császi Irén: Bábuk és bubák. Babakészítés Észak-Magyarországon

A játékanyag további gyarapodását segítette a Dobó István Vármúzeum által kiírt és több évtizeden keresztül meghirdetett Berze Nagy János Néprajzi nyelvjárási és történeti gyűjtőpályázat, melyre Markaz, Pétervására, Bodony, Petőfibánya hagyományos rekonstrukciós gyermekjátékaival pályáztak. A bodonyi szakkör Kovács Jánosné Kiss Juló hímző, a Népművészet Ifjú Mestere vezetésével, fagallyra kötözött rongybabákkal, csuhébabákkal pályázott. Kiemelkedők a markazi Keszthelyi Jánosné rongy, csuhé és csutka babái. Keszthelyi Jánosné gyermekkorának játékait eleveníti föl, rongy és csuhé babáival egy-egy népszokás jeles nap eseményeit idézi föl. A pétervásárai ált. iskola szakkörének diákjai csuhé, csutka és gyékénybabákat készítettek. A petőfibányai Balogh Jánosné drótra ill. fára erősített rongybabái három generációt mutatnak be. Ezek a gyűjteményben őrzött babák gyermekjáték rekonstrukciók. Gyermekkoruk játékait, ill. a nagyszülőkjátékait készítették el újból emlékezetből az alkotók. A gyűjtemény két régi darabja a Holló Valéria gyűjteményéből származó sárközi baba. Testük fa gallyra van felépítve, kezük, fejük textil. A menyecskét formázó babák öltözete gyolcs alsószoknya, fölötte selyemszoknya selyemzsinórokkal díszítve. Főkötője zöld bársony, fekete, kék és nemzetiszín zsinórokkal szegve. (3. kép) A játékbabák másik csoportját képezik a gyáripari babák. A városi, gyári eredetű játékok elsősorban a polgári ízlést vették célba. A XX. század elején élő parasztgyerekek 406 1. kép. Kukoricacsutkára öltöztetett újmenyecske. ( Fedémes, 1956.) Lelt.sz. DIV61. 131.4. Fotó: Lónyai Györgyné 2. kép. Botra öltöztetett menyecske. (Fedémes, 1956.) Leltsz. DIV61.131.il

. Fotó: Lónyai Györgyné