Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Császi Irén: Bábuk és bubák. Babakészítés Észak-Magyarországon

csepűvel vagy fűrészporral töltötték, arcára szemet, szájat, orrot, fület tintaceruzával rajzoltak. „Kiszabtam a kezét, lábát, testét, fejét, Összevarrtam, kitömtem korpával, hozzávarrtam a testhez. Nagyon nehéz lett, a kis húgom úgy húzta, alig bírta. " (Kovács Józsefné sz. 1919. Mátraderecske) „Nyolc éves voltam mikor a disznót őriztem, ott varrtam a babámat. Letettem egy kicsit a kezemből, mire odanéztem a malac megette a korpás babámat. Tű is volt benne. " (Sipos Istvánné sz. 1921 Boconád.) „ Csepűvel megtömött rongybabával játszottak a kislányok, akik 6-8 évesen libát őriztek a kertekben. Arcát kifestették korommal, festékkel, ceruzával. " ( Sajónémeti). Szép gerebenezett kenderből hajat ragasztottak a fejre. A ragasztáshoz kovászt használtak vagy boltból vásárolt csirizt alkalmaztak. A baba haját lófarokba kötötték vagy befonták két ágra kákába. ,Aki jobban ráért, az kákóba fonta a baba haját. A végére szalagot kötöttek vagy kis bokrot fosztásból. " (Kovács Józsefné sz.1919. Mátraderecske) Az édesanya vagy a nagyobb lányok ruhát varrtak a babának. A babaruhák a lányok vagy a felnőtt nők viseletét tükrözték. Szoknyát, kötényt, inget, lajbit adtak a babákra, fejüket kendővel kötötték. Faágra öltöztetett rongybaba: Egy hosszabb és egy rövidebb faágat kereszt alakzatban összekötöztek. Elkészítették a fejet, fehér vagy világos színű anyagba egy másik rongyot tettek, a nyakánál összekötözték és hozzáerősítették a faághoz. A keresztben álló faágat, a baba kezét ronggyal becsavarták, hátára mellényt varrtak. Szoknyát, kötényt szabtak és rákötözték a derekára. Arcát a fentiekhez hasonlóan ceruzával vagy tintával rajzolták meg. Pamutbaba, bigyó: Az összefogott pamut- vagy kóccsomót összehajtották, megkötötték a nyakánál, majd kétoldalt választottak le egy-egy köteget a kezeinek. Ezután az alsó pamutköteget osztották és kötözték kétfelé, kialakítva a baba lábait is.

3 Csutkára öltöztetett rongybaba: Ősszel kukorica morzsoláskor a csutkából, ronggyal öltöztetett babát vagy pólyás babát készítettek. A csutkát testnek használták, melyre rögzítették a ronggyal kitömött fejet, rongyból csavart kezet, szoknyát, lajbit kötöztek rá. A felöltöztetett babából a játék menetének megfelelően pólyás babát is készítettek. A pólyázáshoz törölközőt vagy fejkendőt használtak. A négyszögletes kendő, egyik csúcsával megegyező irányba fektették a babát, először a kendő bal oldali sarkát, majd az alsó sarkát végül a jobb sarkát hajtották rá a csutkababára. Szalaggal vagy madzaggal átkötözték, úgy ahogy az édesanyjuktól látták. Csutkababa: A vékony, gyenge kukoricából készítették. Teste kukoricacső volt, arcát ronggyal befedték, a kukoricabajusz volt a haja, végül fosztásba, vagy rongyba pólyáztak. Boldogon a baba haját a lemorzsolt kukoricán maradt fosztásból készítették. A fosztást három részre szedték tyúkosan fonták, úgy ahogy a nagylányok haját. Fából faragott, fatestű, fafejű baba: A felnőttek készítették a gyerekeknek ezt a típusú babát. Télen, mikor több idő volt rá, volt, aki fából faragott babát. Legtöbbször az ilyen babát fiúnak öltöztettük, kalaposnak, bő gatyával." (Kovács Józsefné sz.1919. Mátraderecske) Papírbaba: Ismerték és készítették a faágra kötözött papírbabát. Selyempapírt, kreppapírt vagy írkalapot használtak a babakészítéshez. A botot körbetekerték papírral, erre kötözték a fejet, a papírszoknyát, a kötényt és az ollóval szabott inget. A szoknyához a pa3 KATONA Judit 1997. 494. 404