Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

Közlekedés A telepi és városba való közlekedésre négyféle kocsi szolgált. így emlékezik erre Soós Imre: „A legegyszerűbb jármű a kétkerekű kóla volt, melyen két személy fért el. Ezt használta apám a telepen tett napi útjaihoz. Ennél nagyobb volt a négy kerekű egyes, melyet a neve szerint szintén egy ló vontatott, de ezen elől 2, hátul is 2 fő fért el. Mindkét hétköznapi jármű vontatója a Berci nevű pej ló volt, melyet gyönyörű, csillogó szőre, békés természete miatt mindenki kedvelt. Iskolába menet a rúdon kimászva a hátán lovagoltunk. Apám nem egyszer indította útnak a telepről hazafelé egyedül is. Berci bárhonnan hazabaktatott és megállt a kocsiszín előtt, várva, hogy kifogják ...A városi közlekedésre szolgált az a négykerekű, négyüléses homokfutó, melyet színe miatt sárga kocsinak neveztünk. Ünnepi alkalmakkor apám a fekete hintóba fogatott be, mely gumirádlis volt, a kövezeten nesztelenül futott, csak a lovak patái csattogtak ütemesen ...A gumirádlis fekete kocsin lehajtható tető védte az utasokat az esőtől, a kocsist azonban a szabadban érte az eső. Hogy a gyakrabban használt sárga kocsin őis védelmet kapjon az eső elől, apám a helyi kovácsmesterrel, Gyetvai úrral felszerelhető ponyvás tetőt készíttetett. Ezek vaspálca oszlopait néhány csavarral fel lehetett szerelni a hintóra s a leereszthető ponyva minden oldalról védte az utasokat, csak előre volt kilátás. A telep mesterembereinek szakértelmét mutatja, hogy ugyanerre a járműre éjszakai utakra reflektor is felszerelhető volt. Ez a fényforrás a két ló előtt, a rúd végéről világította meg az utat. Akkumulátorral működött, ami a kocsi ülése alatt kapott helyet. Télen, nagy hó idején, a kerekek helyére vasból készült szántalp volt felszerelhető. Ilyenkor a lovakra szerelt csengő figyelmeztette a járókelőket a csendben haladó szán veszélyére. "

m Az intéző és családja Soós Imre Sopron megyében, Rábakecölön született 1887-ben. Egri tanulmányai után Budafokon pincemesteri tanfolyamot hallgatott. 1910-ben nyert oklevelet. Rövid ideig a Bank csányi szőlőtelepén dolgozott, majd 1914-ben a Gyöngyösi Forgalmi Bank hevesi szőlőtelepének intézője lett.

114 Ezt a tisztet 1945-ig töltötte be. Bár a telepen lakott, Heves központjában saját háza is volt. A Tadrában saját szőlőterülettel rendelkezett. A visszaemlékező emberek véleménye szerint szigorú természetű, de igazságos ember volt. Az 500 holdas uradalom irányításához ezek a tulajdonságok nélkülözhetetlenek is voltak. Soha nem élt vissza a kezében összpontosult hatalommal.

135 A telepen lakó munkásokkal és családjaikkal közvetlen kapcsolatot alakított ki. Kéréseiket (pl. családtag szállítására kocsi elkérése, fizetési előleg stb.) lehetőség szerint jóakarattal teljesítette. Az intézői háztartáshoz kapcsolódó munkáscsaládoknál gyakran vállalt keresztszülőséget, sokszor vett részt esküvőkön, „lagzik"-ban. Baráti szálak kötötték a város jegyzőjéhez, plébánosához és más vezetőihez, akiket gyakran látott vendégül a Juhásztanyán. Igen jó technikai érzékkel rendelkezett, amit a telepen folyt építkezések megtervezése és kivitelezése is mutatott. 133 SOÓS Imre 1998. 5-7. 134 LADÁNYI Miksa 1936. 616. 135 PÁLFI József 1989. 23. 366