Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

16. kép. Az intézői lakás előtt. 1933. HMK.F. 13-98. Repr.: Lónyai Györgyné A nagy épülethez ragasztva, Tadra felőli oldalán épült meg a parádés kocsis lakása. Az első parádés kocsis Koczka András volt, később Török István, majd Török János következett. Mindegyikük az intéző és családjának bizalmi embere volt. A hosszú épület végénél kb. 10 méter széles közlekedő utat hagytak. „Ennek túlsó szélén állt a kocsiszín, melyben gondosan elzárva a gazdaság hintóit őrizte a parádés kocsis ... Keményre döngölt talaját agyag és sárga homok képezte. Bent a frissen locsolt föld és a lószerszámok fanyar, de nem kellemetlen szaga keveredett. Itt állt az a négy jármű, mely a telep és a külvilág közötti összeköttetést biztosította. ""° „Példás rendben függtek a falon a lószerszámok és a kocsis ünnepi alkalmakra szánt öltözéke. Ez utóbbi hátul lelógó két szalaggal díszített Kossuth-kalapból és zsinóros, fémgombos kábáiból állt. A csizmanadrág és csizma saját ruhatárából került ki, mindennapi viselete volt ez. '"" A kocsiszín mellett nádfedeles félszer zárta az építmények sorát. „Az oldal nélküli tárolóhelyen ekék, szőlőkapák és szüretkor a szekereket szőlő szállítására alkalmassá tevő platók voltak felállítva, szorosan egymás mellé ... A félszer mögött, a tanya Peres felé eső sarkában öreg akácfák alkottak erdőt. Ezek alatt volt egy ideig a csikókarám, amíg az uradalom csikóneveléssel is foglalkozott. Itt magasodtak a venyigekazlak. A megmetszett szőlő ágait tárolták itt, szabályos alakzatba rakva. Az alkalmazottak járandóságai közé tartozott a venyige is, fűtés, kenyérsütés céljára. "

U2 110 Uo. 111 SOÓS Imre 1998. 5. 112 SOÓS Imre 1998.6. 358