Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

hadifoglyot hozattak Hevesre. Mások orosz foglyokra emlékeznek. Erre vonatkozóan hiteles források nem maradtak fenn. így, mint egy lehetséges feltételezést ismertetem Pálfi József gyűjtését. Eszerint a bank vállalta a hadifoglyok normális étkeztetését, akik ezért elvégezték a szőlőben az összes férfimunkát. Munkájukra alapozva a bank nagyarányú építkezésekbe fogott. Kibővítették a pincét egy összekötő ággal és egy főággal, északi oldalán újabb lejárót alakítottak ki. Tartós anyagból újjáépítették a présházat és a hordóraktárt. Az épületeket palatetővel látták el. Elkészítettek 11 db, összesen 475 köbméter űrtartalmú betonmedencét törkölytárolásra. A juhásztanyai épületeket is felújították és kibővítették. A hagyomány szerint ők építették ki a pincétől a vasútállomásra vezető „kutyavasutat" is. „Hadifogságuk utolsó éveiben még elkezdették velük az 1886-ig telepített idősebb szőlők felújítását. Ezt a munkát azonban már nem fejezték be. Mindössze a Juhásztanya mögötti egyik Ezerjó szőlőtáblasor döntési munkáit végezték el. A döntési munkát a sortávolság bővítésével együtt végezték és így a korábban 120 cm-es távolságú Ezerjó táblából 140 sortávolságú, vagy ahogy később nevezték, „szélessorú Ezerjó" tábla lett."

1

" A háború után tovább folytatódott a telepen a szőlőrekonstrukció. Ekkor telepítették a Kistelep nevű rész szőlőjét. „A döntéssel történő felújítást abbahagyták. (Valószínű azért, mert túl drága volt és nem tette lehetővé a fajtaváltást.) A telep egy részén kivágták a kiöregedett szőlőt. Főképp a Rakk fajtát. Újabb fajtaként került telepítésre kisebb területeken az Oportó, Pirosszlanka, Mézesfehér, Madeleine Royal. Továbbra is az Ezerjó, a Kövidinka, az Erdei és a Kadarka maradtak a telepen a meghatározó szőlőfajták. "

n Az 1920-as évek jelentették a Polgár-telep történetének legfényesebb esztendőit. A kedvező termelési feltételek, a szakértelem, a jó gazdálkodás, a kiváló piaci lehetőségek virágzóvá, híressé tették mind a bankot, mind hevesi telepét. Területét a kezdeti 350 holdról 1925-re 504 kat. holdra növelték. Ebből 324 kat. hold szőlő, 108 kat. hold szántó, 13 kat. hold erdő, 8 kat. hold legelő és 1 kat. hold rét.

73 A szőlőn kívül azért volt szükség a felsorolt művelési ágakra, mert ebből biztosították a telep alkalmazottainak ellátását, illetményük része volt. Egy-egy család kb. 2 hold nagyságú szántót kapott (magyar holdban számítva). 1922-ben, amikor József főherceg látogatásának tiszteletére Budapesten a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete mezőgazdasági kiállítást rendezett, ezen a Polgár Sándor Fajszőlő Uradalom is képviseltette magát. A kiállításon 280 termelő 800 külön4. kép. Cégjelzéses levélpapír. HMK. böző borfajtával vett részt.

74 A Gyöngyösi Forgalmi Bank egyetlen fennmaradt, 1927-es üzleti jelentése és zárszámadása szerint a társaság nyereséges évet zárt. A Polgár Sándor-telep vagyona 1927. december 31-én:

75 70 PÁLFI József 1989. 18. 71 SOÓS Imre 1998. 2. 72 PÁLFI József 1989. 19. 73 Gazdacímtár 1925. 74 FEYÉR Piroska 1970. 268. 75 HML XI-202/1. A Gyöngyösi Forgalmi Bank Rt. XX. Üzleti jelentése és zárszámadása az 1927. évről. 346