Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)
Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon
vételét bonyolította. Létesített ezen kívül ún. cementhordó építési osztályt, amely üveggel bélelt vasbetonhordókat, tartályokat készített saját gyártási eljárása szerint bor-, sör-, szesz-, olaj- és petróleum tárolásához. Kereskedelmi osztályt is alakított, amely elvállalta modern pincék és présházak tervezését és kivitelezését is. 53 A hevesi „Polgár Sándor Fajszőllő Uradalom Rt." Л 1910. dec. 26-án alapították meg 300 kat. holdon 800 000 korona alaptőkével. 54 Reményeik megalapozottnak tűntek. Biztató lehetett az 1910. évi rekord szőlőtermés: „A dús szőlőtőkék súlyát alig birja a homok, s a mustot befogadni nincs elég hordó". „A bortermés minden reményüket túlhaladta. A bor minősége általában jó és a városunkba tódult kereskedők jó árakon vették" - írta a Heves és Vidéke с újság 1910-ben. 55 Ebben az évben építették fel a Polgár-telep közelében a Heves-Jászapáti törvényhatósági utat is, mely kedvező szállítási lehetőségeket ígért. 56 Az 1910-es években nemcsak a Gyöngyösi Forgalmi Bank szerzett szőlőterületet Heves határában. Soha nem látott mértékben megindult a szőlőtelepítés. A hevesi homokföldeket felvásárolták a befektetni vágyók. Míg 1885-ben általános volt az egy holdnál kisebb szőlőföld (383 hold 567 tulajdonos között oszlott meg) 57 , az 1910-es évektől több nagy, 40-50 holdas szőlőgazdaság alakult. Vármegyénk területén 1911-ben 1104 kat. hold új szőlőt telepítettek. 58 Hevesen az új telepítések következtében 1914-re jelentősen megváltozott a művelési ágak aránya. A szőlőföldek ugrásszerű megnövekedését az alábbi táblázat mutatja: Ev A határ összes területe kat. h. Szőlő kat. h. % 1866 59 15850 467 2,9 1895 60 17141 341 1,9 1914 61 17240 1433 8,3 1935 62 17137 2484 14,5 1914-ben a hevesi szőlőtermelés aránya (a szőlőterület nagyságát a település összes határához viszonyítva) a szomszédos települések közül a legmagasabb. A kataszteri felmérés adatai szerint a megye hevesi becslőj árasában Hevesen 8,3%, Boconádon 1,6%, Edőtelken 6,4%, Tarnaörsön 0,7% a szőlők területének aránya. 63 A következő két évtizedben tovább növekedett a szőlőtermelés. A legnagyobb terjedelmű Polgár és Grüssner uradalmon kívül főként a zsidó birtokosok rendelkeztek jelen53 CSIFFÁRY Gergely 1998. 96. 54 Alispáni jelentés 1911. 75. 55 Heves és Vidéke с újság 1910. okt. 23. 56 Uo. 57 HML XV-8/a/240. VIA. Egyéni birtokív-összesítők 1885. 58 Alispáni jelentés 1912. 118. 59 Heves megye gazdasági összeírása. Heves Vármegye Statistical Bizottságának munkálatai 1806-1949. HML Letétek 2011. 60 A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. 1897. 290-291. 61 Heves Vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tisztajövedelme mívelési áganként és osztályonként. 1913-14. 59. 62 Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. 1936. 239. 63 Heves vármegye adóközségeinek területe... 1913-14. 343
