Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

A falusi pionírok másik népes csoportját a falusi társadalomban marginális helyzet­ben lévők alkotják. Kalandos természetű dologkerülők Kompokról és Feldebrőről, 47 kiket otthon a falusiak nem sokra tartottak. Megesett lány Egerből, aki a szégyen elől mene­kült. 48 Gyöngyöstarján kevés kivándorlóinak egyike a gyilkosságért letöltött börtönbünte­tés után hajózott az Újvilágba. 49 De meg kell említenünk a detki és domoszlói agrárszoci­alista mozgalmak szervezőit is, kik az események utáni sok házkutatást, zaklatást megelé­gelve vettek vándorbotot a kezükbe. 50 Sokszor régi családi viszályok megoldása volt az emigráció, szerelmi csalódások búfelejtője, kikerülés a mostoha látóköréből, vagy szökés az otthoni gondok elől. A közösségből való kirekesztettségnek feltétlen szerepe van az egyéni szelektálódás folyamatában, ez a hajtóereje sokszor a potenciális kivándorló hely­zetben lévők tényleges kivándorlóvá válásának. Egy tévhittel azonban le kell számolni. Korábbi feldolgozásokkal ellentétben, a falu­si pionírok - egyszerű oknál fogva - nem a legnincstelenebb napszámos, földműves ré­tegből kerültek ki. A kezdeti években az emigráláshoz legalább 300 korona szükségelte­tett." Ez egy napszámosnak másfél- kétévi itthoni keresete. Ekkora összeget bizonytalan kimenetelű vállalkozásba befektetni ennek a legszegényebb rétegnek nem állt módjában. Sőt, hitelt is csak akkor kap majd az emigráláshoz, mikor a hitelező is meggyőződött be­fektetésének rentabilitásáról. Vagyis az első látványos dollárküldemények, az első hazaté­rők teremtik meg azt a bizonyosságot, mely később a mozgalom tömegessé válásához ve­zet, így a már említett kalandor lelkületűekkel, kikényszerítettekkel együtt a jobb módú gazdák fiait, kisbirtokosokat, féliparosokat, félparasztokat találjuk ott a falusi pionírok so­raiban. Talán ezzel magyarázható az is, hogy néhány község a kivándorlás elindításában játszik csak jelentős szerepet, aztán a többi falu mellett visszamarad és az emigrációját ke­vésbé intenzív módon folytatta. A feljelentő levél is megemlítette Mezőtárkányról, hogy a község jómódúnak mondható. A század legelső éveiben a pétervásári járásból Mátraderecske község lakosai emigráltak leginkább, holott ez a régió legvagyonosabb községe. 52 1902-ben a mozgalom intenzitásának megnövekedése már az ő hatásuknak köszönhe­tő. Az egri járás főszolgabírája jelentette, hogy 1899-ben két kalandos természetű egyén ha­józott arról a vidékről először az Újvilágba. Debrei József (Feldebrő) és Erberling Ferencz (Kompolt) nagyon szerencsésen boldogultak Amerikában. Eltávozásuk után félévvel itt­hon maradt családtagjaik részére már nagyobb pénzküldemények érkeztek. Leveleikben Amerikát valóságos Eldorádónak festették le, hol egy közönséges gyári munkás havi 100 forintot (200 koronát), egy földműves pedig 6-7 forintot kereshet naponként. Az elég gya­korta érkezett amerikai levelek híre nőttön nőtt a vidéken, a megérkezett pénzküldemé­nyek pedig valóságos izgalomba hozták a köznépet. Sokan kezdtek beszélni a kivándor­lásról, de a végső lökéshez még valami hozzájárult. „...Történt 1900. évben, hogy Erber­ling Ferencz egy évi távollét után, családját meglátogatandó hazajött Kompokra, s ez al­kalommal mint raj fogta körül a vidék lakossága, hogy az amerikai viszonyok felől közvet­len értesítést nyerjen. Ez érintkezésnek meg is volt a szomorú hatása, mert alig másfél ha­Al HML. IV-404/a. /71. 252-1902. Alispáni iratok 48 MM. TA. 1382.92. 49 Saját gyűjtés. A kérdőíves felmérés nyomán beérkezett válasz. 50 HORVÁTH László 1994/a. 51HML. IV-404/a./71. 52 DIV ENA. 1783-74. ANGYAL Katalin: Paraszti kereskedelem és munkamigráció. 309

Next

/
Oldalképek
Tartalom