Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

Mégis tagadhatatlan, hogy a legkeservesebb, legkockázatosabb út az emigránsoké volt. Az országot, sőt a kontinenst kellett olyan embereknek elhagyni, kik egy-egy közeli vásárra is hetekig készülődtek korábban. A XIX. század második felének szórvány hevesi honvéd, kalandor, iparos vagy értelmiségi emigránsai a falvak mozgalmaira nemigen gyakoroltak hatást. A magyar községeknek maguknak kellett felfedezni Amerikát. Ezek a magyar falusi „kolombuszok" aztán sikereikkel vagy sikertelenségükkel sokszor el is döntötték egy-egy település kivándorlásának kérdését. Meghatározó tehát a Heves megyei kivándorlás egészére az „elsők" szereplése. Külön igyekezettel kell kutatni a kivándorlás gondolatának keletkezését, a pionírok megjelenését, mert ők a kovászai az egész mozgalomnak, s nem azok a fantom rosszarcú kivándorlási ügynökök, kiket a Tekintetes Vármegye egész időszakon át üldözött. Az 1901. év folyamán tapasztalható ugrásszerű emelkedés fordítja a megyei közigazgatás résztvevőinek figyelmét a mozgalom felé. „...Sajnálatosan kell jelentenem - írja az alispán 1901. évről szólva -, hogy a kivándorlás ügyével már vármegyénkben is komolyan kell foglalkozni, holott ezelőtt a tiszta magyar vidékeken szó sem volt ezen betegségről, csak a nemzetiségi vidékeket érintette. A múlt évben kiadott külföldi útlevelek száma 143... "

40 S bár ez a forrás a megyét ténylegesen elhagyók számát nem említi, a Statisztikai Hivatal 86 fővel számolt,

41 míg a szintén megyei adatokat felhasználó közgazdasági leírás 98 emigrálót jelölt meg ebben az évben.

42 Bármelyik szám fedi is jobban a valóságot, a korábbi intenzitásnak többszörösével találkozunk. A mozgalom ily mérvű kiterjedése az alispáni hivatalban is riadalmat váltott ki. Az alispán 1902. január 31-én rendeletet fogalmazott az egri és pétervásári járás főszolgabírójához: „A közel múltban azon megdöbbentő tapasztalatra jutottam, hogy Heves megye két járásában, az egri és pétervásári járásokban a kivándorlás ijesztő mérveket ölt. Néhány nap alatt Feldebrő, Kompolt, Tófalu, Recsk, Bodony, Párád, Mátraderecske, Sirok és Szajla községből hetvennél többen folyamodtak külföldre útlevélért... "

43 Majd az alispán kérte az érintett területeken működő közigazgatási kart, hogy tudakolják meg az emigráció konkrét okait, beszélgessenek el az útlevelet igénylőkkel, győzzék meg őket a vállalkozásnak kockázatos voltáról, stb. Ekkor keletkezett az az irategyüttes, mely a mozgalom induló szakaszának idején legjelentősebbnek tartott kibocsátó községek kivándorlási körképét adja. Sokszor név szerint szerepelnek az első kivándorlók ezekben a jelentésekben, megemlítve korábbi foglalkozásukat, családi állapotukat, kinti sikereiket és kudarcaikat. Az irategyüttes első nagy tanulsága az, hogy a rendelkezés hatálya csak a megye északkeleti járásaira terjed ki. Ez maga jól mutatja a kivándorlási láz fertőzésének irányát. Ez az a régió, mely Borsod megyével közvetlenül érintkezve leghamarabb tanulja el a példát. Borsodból 1900-ban 776 emigráns, 1901-ben pedig már 1204 fő indult el az Újvilágba.

44 A hevesi részekkel pedig éppen az az alsó-borsodi régió érintkezik, mely a summásjárás és agrármozgalmak mellett a kivándorlásban is élenjárt (Szihalom, Szentistván, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőcsát). A kortársak által is leggyakrabban fertőzéses beteg40 Alispáni Jelentés-1901. 43. 41 MSK. Új Sorozat 67. 2-3. 42 KEMÉNY György 1909. 9. 43 HML. Alispáni iratok IV-404/a/72. 2538/a. 902. sz. 44 DEÁK Gábor 1965. 155. 306