Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Bodó László: Adatok a Knezić és a Grőber családok lezármazottainak történetéhez

a Kapitány és a Grober család és leszármazottai alakítottak ki, alapoztak meg igen-igen tartós jelleggel. Ebben a nagy ívű tevékenységben meghatározó szerepet töltött be a munkaszeretet, a következetesség, a leleményesség, a találékonyság, a fegyelmezettség, a létrehozott értékek legkisebbjeinek a megbecsülése, s e nemes tulajdonságok megteremtésének és megőrzésének, átörökítésének legeminensebb eszközeként az anyanyelvi és az idegen nyelvi kultúra magas szinten tartása. Knezic Károly beszélte anyanyelvét: a horvátot, második anyanyelvét: a magyart, de beszélte anyanyelvi fokon „munkanyelvét": a német-osztrákot, mint ahogyan a szerbet, a szlovént, és galíciai szolgálatának eredményeként a lengyel nyelvet is. A Grober ősök és leszármazottak anyanyelvüket: a németet és anyanyelvükké fogadott magyart. A Kapitány család ősei anyanyelvük ápolását egri megtelepedésük után is sokáig őrizték. Munkájuk megkívánta a német, a magyar, a török és a bolgár nyelv bírását. E nyelvek sokaságából végül is a magyar lett a „győztes", hiszen a szűkebb haza (Eger) véglegesen befogadta őket. Az éppenhogy kétnemzedéknyit megért család tagjainak elporladt hamvait befogadta s megőrizte az új haza! Emléküket a leányági leszármazottak mindmáig éltetik! A Grober család és leszármazottainak származási táblázata A XX. század harmincas éveiben a Knezic-Grőber család két leszármazott és nyugdíjba vonult magyar királyi tábornoka: Henkey-Hőnig Vilmos és Köllner Kornél elhatározták, hogy elkészítik mind a Knezic, mind a Grober család és leszármazottainak „nemzékrendjét". Vállalkozásukat a vértanú tábornok iránti tisztelet és büszkeség kormányozta, ezért eredményre is vezetett. Ezt az irántuk való tiszteletből és teljesített vállalkozásuk megörökítéseként, a könnyebb áttekinthetőség érdekében közöljük. A két nyugalmazott tábornok munkájának első oldalán a következők olvashatók: „A Grober család: Legidősebb Gröber Ferenc (szül. 1801. f Eger ?) feleségül vette: Eger, 1829. IX. 9. Bajzáth Annát (szül. Eger, 1811. f Eger ?). Ezen legidősebb Gröber Ferenc Gyöngyösről már mint árva gyermek került Egerbe és 1827/28-ban megvette a Neumayer-féle vaskereskedést. Neumayer jelenleg Bökönyi Heves megyei földbirtokos, később gyermekei: id. Grober Ferenc és Sándor az egri vaskereskedést és szőlő birtokot, míg József a Puszta Margitai birtokot, illetve bérletet kezelte; legidősebb Gröber Ferenc szülei kecskeméti lakosok voltak, hol bizonyára is született. "

9 Grober (I.) Ferenc és Bajzáth Anna leszármazottai: Gyermekeik: Gröber Ferenc (Eger, 1830. XI. 25. f Eger, 1896. II. 27.) A könnyebb tájékozódás végett nevezzük őt Gröber (II.) Ferencnek. József (Eger, 1832. II. 1. f Miskolc, 1918. I. 9.) Ő vette feleségül Knezic Károly idősebb leányát: Olga Auguszta Erzsébetet 1862. április 28-án. Sándor (Eger, 1837. V. 26. f Eger, 1900. I. 7.) О vette feleségül a vértanú tábornok fiatalabb leányát: Irén Szidónia Annát, valószínűsíthetően 1865-ben. Gröber (II.) Ferenc és Pillesz Lujza leszármazottai Gyermekeik: Gröber Berta (Eger, 1861. ? f Eger, 1918. XI. 2.) Férjhez ment Egerben (1888. II. 1.) Fridé9 Származási táblázat 1. 279