Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

B. Gál Edit: A tiszaabádi uradalom 1835. évi levéltára. Forrásismertetés

//. Л rétekből A pusztán 509 boglya ú.n. gyepszéna kaszáltatik, amely sokkal jobb minőségű a közönséges szénánál. A tomaji pusztán az átlagosnál nagyobb, 6 ökrös szekérre való boglyák rakatnak. Egy ilyen 6 ökrös szekér széna ára 20 fi, az 509 boglya tehát 10180 fl-t ér. Ebből le kell vonna az VA részt azaz 2545 fl-t kaszálásra és hordásra. A rétből származó tiszta haszon 7635 fi. ///. Puszta árendából A puszta egy részének bérbeadása jelenti Orczy László számára a legnagyobb jövedelmet. A majorságiként szántott és kaszált területen túl 3000 hold árendában van, amely a megkötött megállapodás szerint minden hold után 4 fi 30 kr tiszta jövedelmet hajt, öszszesen tehát 13500 fl-t. A fennmaradó 4000 holdnyi mennyiségből 1000 holdat az uraság használ kizárólagosan marha és birka legelőnek, amelynek haszna 4000 fi. A fennmaradó 3000 holdat pedig minden esztendőben a kunhegyesiek, a madarasiak és a szalókiak bérlik évi 12000 fl-ért. Az árendából származó tiszta jövedelem 29500 fi. IV. A királyi használatokból Az aranyosi majornál van egy korcsma épület, ennek éves árendája 600 fi, amelynek 10%-a a fenntartásra fordíttatik A királyi használatokból származó jövedelem 540 fi. A Tomaji puszta összesített jövedelme: - szántó földekből - rétekből - árendából - királyi haszonból Összesen: Az uradalom teljes jövedelme: A)Tisza Abád B)Tisza Szalók Gyolcs puszta QTomaj puszta 43959 fi 28 kr Összesen: 75818 fl 20 Vi kr Levonva ebből a Tisztségeknek és Conventionátusoknak az illetményeit, amely 7150 fl 40 kr, marad tiszta jövedelem 68667 fl 40 Vi kr. Egy uradalom értékét nem csak a tiszta bevétel, hanem a különböző helységekben lévő uradalmi épületek is befolyásolták. Az összeírás során tehát ezeket is felbecsülték, amely becslés a következő értékeket mutatta: 6284 fl 28 kr 7635 fl 29500 fl 540 fl 43959fl 28 kr 11970 fl 23 VA kr 19888 fl 28 VA kr 268