Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Kiss Péter: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az egyetemi gondolat XVIII. századi története

nem a helyi vagy dinasztikus történelmi hagyomány, hanem a szellemi előzmény, az egyházpolitikai program tudatos vállalása szolgált. Eszterházy Károly témaválasztása a tridenti zsinaton megerősödött és most új eszmék által fenyegetett katolikus egyház, a Habsburg uralkodóval ismét szembekerült pápaság melletti hitvallás egy olyan helyszínen, amely mint oktatási intézmény a jövő generációinak kívánt a tudományok mellett világnézeti útmutatást adni. Kracker freskója Carolus Zanetti I. Lipótnak dedikált rézmetszetére vezethető vissza, amely 1673-ban Michelangelo Mariano Trento con il sacro consilio et altri notabili című könyvében is megjelent. Az egri freskó különlegessége, régóta felismert szenzációja az, hogy a klasszicizáló, festett lábazatra ültetett figurális mennyezetképet gótikus látszat architektúra zárja el. Joseph Zach csúcsíves boltozata nem az előkép-metszetet követi, hiszen a trienti Maria Maggiore-templom reneszánsz épületét nagyjából híven ábrázolja, viszont tökéletesen hamis térillúziót kelt a lapos teknőboltozaton. "

79 „Az egyházi és világi méltóságokat hierarchikus rendben és korhű ruhákban ábrázolja a kép. A bejárati ajtó felett Salmeron jezsuita szerzetest és hittudóst látjuk szónokolni... A szónokló hittudós emelvénye előtt két könyv, a Szentírás és Aquinói Szent Tamás Summa Theologicaja látható. A zsinati atyák asztalán ugyanis ez a két írás feküdt. A tanácskozás irányát és szellemét a Biblia és a Szent Tamás Summája határozta meg. Az emelvény előtt a német-római császár és a spanyol király díszruhás követe, Vegil de Quisiones márki (Luna grófja) foglal helyet, az asztalnál ülő személyiség pedig a zsinat titkára, Angelo Massarelli telei püspök. Salmerentól balra a felső sorban négy bíboros ül. A pápa megbízásából ők elnököltek a zsinaton, alattuk pedig a nagyhatalmak egyházi követei sorakoznak, köztük I. Ferdinánd magyar király küldötte, Draskovics György pécsi püspök is. A szószéktől jobbra, az alsó sorban a nagyhatalmak világi küldöttei, felettük pedig érsekek és püspökök, majd a szerzetesrendek vezetői láthatók. A megfestett személyek hosszú sora teljesen körülöleli a freskó alsó szegélyét, de ezt a sort a mennyezet négy sarkában négy jelenet töri meg, s az egész konstrukciót - mint egy hatalmas kupola - lezárja a Zách József nevéhez fűződő neo gót-romantikus háttér. Az említett négy jelent közül három teológiai, egy pedig egyházfegyelmi kapcsolatban van a tridenti zsinattal. A szónok emelvényétől jobbra papszentelést látunk, balra pedig a Szent Szűz és a szentek tisztelete jut kifejezésre. A gyermekét tartó szűz képe fölött üvegkoporsóban egy szent nyugszik, kezében az üdvözültek jelével, a pálmaággal. Az Istenanya előtt egy koldus térdelve imádkozik, a mögötte álló lándzsás férfi pedig a művész, Kracker János Lukács alakja. A kompozíciótól balra a betegek szentségének kiszolgáltatása történik. E három kép mondanivalója teológiai tartalmú, a negyedik jelenet pedig a tridenti zsinat szellemében a könyvcenzúrának állít emléket. Az egyházi könyvcenzúra feladata volt megállapítani, hogy a megjelent kiadványok közül melyik tartalmazott hitellenes tanítást. Ezeket a könyveket indexre tették, s az egyház ezek olvasását a katolikus hívek számáras külön engedélyhez kötötte. Ezt a rendelkezést a II. vatikáni zsinat visszavonta. Eme utolsó kép (a háttérben Luther és Zwingli alakja tűnik fel) művészi megfogalmazása rendkívül érdekes. A bizottság által a hitre nézve ártalmasnak tartott könyvek oldalt a földre vannak szórva, s ezeket a menynyezeten át betörő villám - jelképezve Isten igazságos ítéletét - elpusztítja. Apró kígyók bújnak elő ezekből a művekből. A Biblia a Sátán megtestesítőjét látja a kígyóban, amely életveszélyes az emberre. A hitellenes könyvek szellemi kígyói a lélek halálát, vagyis kárhozatát okozhatják, ezért veszedelmesek. Az ábrázolás ezt kívánja hangsúlyozni. "

80 79 JÁVOR Anna 1993. 168. 80 ANTALÓCZY Lajos 1993. 24-25. 234