Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Kiss Péter: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az egyetemi gondolat XVIII. századi története

Kiss Péter AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR ÉS AZ EGYETEMI GONDOLAT XVIII. SZÁZADI TÖRTÉNETE Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár a városban tervezett egyetem részeként jött létre. Múltjával már többen foglalkoztak, de XVIII. századi történetének valamennyi fontosabb forrást számbavevő, levéltári hivatkozásokat is közlő feldolgozása eddig még nem látott napvilágot.' Az ezekben végzett kutatásaink során bukkantunk rá más adatok mellett a korábban teljesen ismeretlen Torner Ignác első könyvtáros nevére, és tevékenységének fennmaradt adataira,

2 ezekből sikerült feltárni a könyvtárhelyiség belső kialakításának több újabb mozzanatát, vázolni az állomány 1781 előtti történetének főbb vonásait, választ találni arra, hogy mikor és hol kezdte Eszterházy a barokk könyvtárterem mennyezetfreskójához a mintaábrázolások keresését, milyen jellegű elgondolása volt eredetileg, mikor és honnan szerezte be azt az ábrázolást, aminek alapján Kracker megfestette a tridenti zsinatot stb.

3 Az eddig kiadott könyvtártörténeti munkákban csak részben lettek felhasználva a helyi kiadványokban korábban már megjelent ide vonatkozó adatok is. Ilyen pl. Büky József könyvtárosi kinevezésének illetve működésének ideje, amelyet a korabeli egri schematismusokon kívül

4 Udvardy László majd Bozsik Pál is közétett korábban. 5

Büky életútjával előttünk senki nem foglalkozott.

6 Az eddigi könyvtártörténetek ugyan felhasználták a könyvtár megnyitási idejére vonatkozó és a múlt századtól kezdődően többször is megjelent 1793. december 28-i dátumot,

7 de levéltári forrással nem tudták alátámasztani azt, és okát sem keresték annak, hogy miért ez volt a megnyitás ideje. Korabeli adatot mi sem találtunk, de megkíséreljük felvázolni, hogy miért ekkor nyílt meg az eredetileg is nyilvánosnak tervezett könyvtár. 1 Az Egri Főegyházmegyei Levéltár anyagán kívül elsősorban az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kézirattára és a Heves Megyei Levéltár kezelésében lévő egyházi gazdasági levéltár őriz a könyvtár történetére vonatkozó forrásokat. 2 ANTALÓCZY Lajos 1993. 63. 21. sz. jegyzet. Torner életrajza már megjelent KISS Péter 1993. 96. és KISS Péter 1999. 225-226. Újabb adatokkal kiegészítve lásd a jelen dolgozat VII. fejezetében. 3 Az utóbbi adatot már közzé tette KISS Péter 1993. 60. 4 Már a Magyarország bibliographiája 1712-1860 Vl.k. Bp. 1972. 98. szerint is 1763-ban jelent meg a legkorábbi egri egyházmegyei Schematismus, akkori nevén "calendarium". Azóta azonban 1992-ben előkerült egy 1761-ben megjelent is. lásd KISS Péter 1993-ban az előszót. 5 lásd UDVARDY László 1898. 96. ; BOZSIK Pál 1910. 198. 6 KISS Péter 1993. 24-25. Újabb adatokkal kiegészítve lásd a jelen dolgozat VII. fejezetében. 7 A megnyitás idejének nyomtatásban is megjelent általunk ismert legkorábbi helye: ALBERT Ferenc: Az egri érsekmegyei könyvtár = Eger, 1864. 121.; MICHALEK Manó 1893. VI. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2001. 221