Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

Gy. Gömöri Ilona ÚT MENTI KERESZTEK, KEGYSZOBROK, FALIFÜLKÉK HEVESEN ÉS HATÁRÁBAN A katolikus vidékek jellegzetes szakrális ismertetőjelei évszázadok óta az út menti keresztek és kegyszobrok. Hazánkban már a középkorban is állítottak feszületeket a szabadban, de hagyománnyá csak a barokk idején vált. Hevesen a lakosság túlnyomórészt római katolikus vallású. A felekezet az utóbbi kétszáz év során mindvégig 80 százalék fölötti arányával meghatározó befolyást jelentett a település életére.

1 A hevesi vallásos objektumokról a XVIII. század végétől vannak adataink. Két évszázad során, napjainkig a helyi katolikusság 24 út menti keresztet, 10 kegyszobrot emelt. A vallásosság kifejezői, a szakrális környezet figyelemreméltó pontjai a lakóházak falifülkéiben elhelyezett kegy szobrok is. Erre vonatkozóan tíz példát mutatok be a XX. század elejétől napjainkig terjedő időszakból. Munkám célja elsősorban az említett vallásos építmények számbavétele, leírása, a leletmentés. Ismertetem a már nem létező, de a történeti források által említett objektumokat is. Szándékaim szerint bemutatom a helyi katolikusság keresztekhez és kegyszobrokhoz való kötődését, hozzájuk fűződő szokásait. Ugyanakkor feldolgozásommal az utóbbi évek egyik nemes helyi kezdeményezéséhez, a keresztek felújításához is szeretnék hozzájárulni a történeti vonatkozások ismertetése által. Jelen dolgozat a temetői keresztek vizsgálatára nem tér ki, mivel annak feldolgozása már megtörtént.

2 A történeti források közül elsősorban az Egri Főegyházmegyei Levéltár iratanyagára, azon belül az 1819-es egyházlátogatási jegyzőkönyvre és a kereszt-alapítványi okiratokra támaszkodtam. A térképek közül egyedül az 1938-ban készült haditérkép ad jó támpontokat. A

II. József-féle katonai felmérés Heves környékén egyetlen keresztet sem ábrázol, csak a temetőket jelzi. A századforduló és a XX. század első felének kataszteri térképei, illetve az 1970-es években készült újabb kataszteri térképek sem közölnek használható adatokat, mivel esetlegesen csak egy-két keresztet tüntetnek fel.

3 A kutatás nagyobb részét a recens anyag gyűjtése jelentette, mely a néprajz gyűjtőmódszereivel történt az 1999. és 2000. évi terepbejárások során. 1 GY. GÖMÖRI Ilona: Az egyházak szerepe a település életében. Tanulmányok Heves város múltjából. Megjelenés előtt. 2 GY. GÖMÖRI Попа 1999. 3 A térképek áttekintéséhez Szedlák György nyújtott segítséget (Polgármesteri Hivatal, Heves), melyet ezúton is megköszönök. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2000. 347