Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Berecz Mátyás: 1849 első hónapjai egy falusi gazda szemével. Greskovits János levelei
Berecz Mátyás 1849 ELSŐ HÓNAPJAI EGY FALUSI GAZDA SZEMÉVEL Greskovits János levelei A kápolnai csata katonai és politikai jelentőségénél fogva az 1848-49-es szabadságharc leggyakrabban tárgyalt eseményei közé tartozik. Mégis a rendelkezésre álló tekintélyes forrásanyag feldolgozása mellett újabb, olykor kevésbé fontosnak tűnő dokumentumok feltárása sok segítséget nyújthat ahhoz, hogy az egyes részletekről árnyaltabb képet kaphassunk. A Dobó István Vármúzeum Legújabbkori Történeti Dokumentációs Gyűjteményében található két levél, melyek néhány érdekes adalékkal szolgálhatnak az 1849. február 26-27-én lezajlott ütközethez, és annak előzményeihez. A levelek egy Gyöngyös melletti kis faluban, Halmajon születtek és az 1849. februárjában történt helyi eseményekről számolnak be. Mivel Halmaj közel fekszik Kápolnához, a csata egyes mozzanatai közvetlen élményként jelennek meg a szövegben. A levelek szerzője egy Greskovits János nevű bükkszenterzsébeti lakos, akiről egyéb adatok híján csak annyit lehet tudni, amennyi a leveleiből közvetlenül kiderül. A harcok közeledtével idős szüleihez, Halmajra költöző Greskovits sajátos, vidékies stílusban ecseteli otthon maradt feleségének az általa átélt, vagy hallott eseményeket, kívülállóként olyan részletekre is felfigyelve, melyeken a csata lefolyására koncentráló beszámolók, visszaemlékezések átsiklanak. A levelek történeti háttere Heves és Külső-Szolnok vármegye lakossága számára az 1849-es esztendő a háború gyötrelmeit hozta. Pest-Buda elfoglalása után az osztrák fősereg egy 4500 fős hadosztálya Schulzig altábornagy vezérletével Kassa irányába nyomult előre, hogy egyesüljön Schlik Felső-Tiszánál elszigetelten harcoló hadtestével. Az ellenséges hadoszlop a megyében jelentősebb ellenállással nem találkozott, így január 20-án Hatvant, 21-én Gyöngyöst elfoglalva Kápolnán át Miskolc felé vonult el. 1 A térségben számottevő magyar haderő nem tartózkodott, ennek ellenére a vármegye tartós megszállására, illetve határozottabb támadó hadműveletekre az osztrák főerők részéről egyelőre nem került sor. Nagyobb ellenséges csapatmozgásokra csak február első felétől került sor. Ekkor, február 13-án Windisch-Grätz herceg, hogy a magyar főerők helyzetéről és mozdulatairól biztos értesülést szerezzen, seregének egy dandárát felderítés céljából Gyöngyös1 SZEDERKÉNYI Nándor 1891. 404. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2000. 157
