Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

B. Gál Edit: Az Orczy bárók – család- és birtoklástörténeti vázlat

Újszász Újszász már 1727-ben Orczy István birtoka volt. Sőt arról is van adatunk, hogy már 1721-22-ben fogadója építéséhez Abasárról viszik a fát.

65 1733-ban Újszászy György leszármazottai panaszkodnak, hogy „...a Tettes Király Táblán Neoaquisticanak alkalmatosságával, Királyi Fiscalis Méltóságos Orczy István Uram eő Nagysága Fiscalis Actiónak cessiója után, az egész Újszászy nevű, és ezen Pest Vármegyében levő Pusztát magáévá tenni és Újszászy Dorkának és Eörzsébetnek successorait telljességel abúl a Pusztábul kirekeszteni alegative kívánta. "

66 A török időkben elpusztult település csak a XVIII. század második felében népesült be újra. Az Urbárium idején 11 család lakja. A településen az Orczy család majorsága működik. Ez derül ki az úrbéri 9 kérdőpontra adott válaszokból is. „Mélt. Földes urunknak majorsága, minek előtte mink itten letelepettünk volna, már folyamatban volt, mellyhez szükséges cselédek más helségekbül alkut bérre hivattattak és hozattattak. Ezek idővel mélt földes urunk engedelme mellett szolgálattyaikbul kiköltezvén, házakat maguknak készítettek. "

67 1782-ben kőből épült temploma, malma és magtára van, míg a többi ház alapanyaga nyerstégla.

68 1784-87-ben már 69 ház áll a templomtól DNY-ra. A falu lakossága ekkor 633 fő.

69 A falu alatt nagy kiterjedésű majorság látható. Az egész települést a terepviszonyok alakította vízelvezető árok szeli át. Amikor 1820-ban György központjául választja az évi 14.000 Ft jövedelmet hozó települést, ő is felépítteti klasszicista kastélyát, az egykori allódium helyén. A gyöngyösi és az újszászi épület külső megjelenésében azonos jegyeket hordoz, feltételezhető tehát, hogy ez is Zohfal Lőrinc nevéhez köthető. Amikor a család 1829-ben eladja pesti kertjét, a hatalmas üvegház növényeit ide, Új szászra költöztetik.

70 Az egyemeletes kastély körül gyönyörű angolparkot alakítanak ki, amely átterjed a Zagyva túloldalára is. A kert annyira impozáns, hogy még 100 évvel később is így ír róla Mágocsy Sándor, aki az Országos Kertészeti Egyesület dendrológiai szakosztályával kereste fel 1929-ben a települést: „A park már terjedelménélfogva is megtekintésre méltó, hiszen állítólag 170 holdat foglal el. A park eredeti tervezése szerint is az angolparkok mintájára készült. ... Pázsitterületek erdős ligetekkel váltakoznak benne. ...A park síkon terül el ugyan, de jelentős változatosságot teremt a parkon átfolyó Zagyva, amely itt-ott kiszélesedik, sőt hellyel-közzel kis elszigetelt tó vizét is táplálja, amelyek alföldi vízinövényzetükkel kedves ellentétjei a fás növényzetnek. "

7I A növények nagy része hazánkban is honos faj, pl. nyár, akác, platán, fenyő, de vannak a világ minden részéről betelepített egyedek, amelyek a hosszú évtizedek alatt hatalmasra nőttek a kertben pl. ezüstfa, feketedió, ginko, gleditschia. Bár a természetes folyóvíz jól alkalmazkodik a kert arculatához, közelsége - az árvizek miatt -, itt is állandóan veszélyezteti a kastélyt és lakóit. A XIX. században a hatalmas területű, kövér legelőkön juh-, szarvasmarha- és lótenyésztés folyt. „Orczy Gyurka" híres újszászi ménesét még gróf Széchenyi István is meg65 MM Adattár 71.1. Soós Imre jegyzetei 66MOLP518 27.es

. Újz. No. 118. 67 WELLMANN Imre 1967. 259. 68 CSEH Géza 1995 68. 69 Magyarország történeti helységnévtára 1988. 110. 70 RAPAICS Raymund é.n. 181. 71 MÁGOCSY-Dietz Sándor dr. 1929 90