Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
B. Gál Edit: Az Orczy bárók – család- és birtoklástörténeti vázlat
József 1746-ban született szintén Tarnaörsön. 1774-ben házasságot kötött gróf Berényi Tamás és báró Haller Jozefa lányával, Borbálával, s így az Orczy-vagyon mellé a Haller örökség részei is társultak. Fiatal korában a katonai pályán szerzett érdemeket. Császári és királyi kamarás, 1790-től Békés vármegye adminisztrátora, majd 1792-től Zemplén megye főispánja. A két testvér közül József értett igazán a gazdálkodáshoz, míg öccse a politika és a művészetek terén jeleskedett. A kor „divatjának" megfelelően ipari vállalkozásokba kezdett. 1776-ban bérbe vette Grassalkovich II. Antaltól évi 32000 forintért a debrői uradalmat, ahol üvegolvasztót és timsógyárat üzemeltetett. Ugyanekkor szerzi meg zálogban Szemerét a Mocsáryaktól 32 évre, illetve Szenterzsébetet a Plathyaktól 20 évre. 44 1781ben más főrangúakkal társulva szervezte meg a palicsi szódagyárat Szabadka mellett. A napóleoni háborúk „okozta" kedvező konjunktúra hatására 1801-ben lótakarót előállító posztógyárat alapított Gyöngyösön. Ő kezdte építtetni Pesten, a Király utca és Országút sarkán álló hatalmas bérházat, az ún. Orczy-házat, amelynek 142 lakásában összesen 359 lakó élt az 1800-as évek első felében, s amely az akkori szóbeszéd szerint óránként egy aranyat jövedelmezett a tulajdonosnak. 45 1814-ben e falak között nyílt meg az első magániskola. Az épület harmincöt boltnak adott helyet. Volt itt üveges, látszerész, cukrász, pipakészítő, de árultak sajtot, parókát és sírkövet is. Sokan betértek egy kávéra a Café Orczyba, s nemritkán hatalmas üzletek köttettek asztalai mellett. 46 A jó gazdasági érzékkel épített ház a városi zsidóság központja lett. A XIX. századi „új" főnemesség láthatóan jóval szabadabban és könnyedebben mozgott a fellendülő ipari szférában, s elsősorban bérletekkel, kölcsönzéssel, ipari vállalkozásokkal gyarapította pénzét és befolyását. Az 1790-es évek elejére tehető a pesti Orczy-kert kialakítása, amely László nevéhez fűződik. A homokpusztába telepített 300.000 facsemete 1794 száraz, aszályos nyarán elpusztult ugyan, de a báró hatalmas költséggel újra telepíttette, s a tájkert megépítésével Petri Bernhardot bízta meg. Az 1820-as években a család ismét tetemes összegeket fordított a park fejlesztésére. Zohfal Lőrinccel, aki a gyöngyösi és újszászi klasszicista kastélyok megálmodója, egy 36 öl hosszúságú üvegházat terveztettek. Az épület a legnagyobb és legszebb üvegház volt az országban, amelynek építése 30.000 ft-ba került. 47 Ez az időszak az Orczy-kert fénykora. 1829-ben azután a család 60.000 ft-ért eladta a területet, hogy ott épülhessen fel a magyar tisztképző intézet, a Ludovika. A XIX. század elejére mindkét fiú jelentős adósságokat halmozott föl. Amikor 1804ben a családfő meghal, az özvegy, Berényi Borbála veszi át a gazdaság irányítását. 1807ben László halálakor - mivel neki gyermeke nem született - az ő része is visszakerül az idősebb ághoz. De a birtokokon kívül az adósságokat is „örökli" Berényi Borbála, amely így együtt - József és László hagyatékaként - csaknem 2 millió forintot tesz ki. Az özvegy a közel 12 évig vezetett ügyes gazdálkodással, a birtokok okos adás-vételével a tartozások több mint felét visszafizette. Ennek érdekében eladta a mádi és vilmányi jószágot 370.000 ft-ért, a ludasi pusztát 330.000-ért, visszaadta Szenterzsébetet a Plathyaknak 14.000ért. A szepesi juss, Szemere és a budai ház összesen 65.000 ft-ot hozott. Elzálogosította 44 SOÓS Imre 1975. 123. 45 VÖRÖS Károly 1979. 46 Újságcikk gyűjtemény a család tulajdonában. (Sajnos a folyóirat neve nincs feltüntetve. Evköre: 1930-as évek közepe.) 47 RAPAICS Rajmund é.n. (1993) 178 78
