Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

B. Gál Edit: Az Orczy bárók – család- és birtoklástörténeti vázlat

így például Sár határában a Remetén egy puszta malomhelyet berekből irtott és felfogott.

15 Tanúvallomások szerint 1721-22-ben Ujszászon fogadót építtet,

16 1729-ben Erdőkövesden és Szenterzsébeten serháza, Tarnaörsön téglaégetője van.

17 1742-es végrendeletében a következő birtokairól rendelkezik: Heves- és Külső-Szolnok vármegyében: Örs, Visonta, Sár, Sirok, Pély, Átány, Kőtelek, Ivánka, Terpes, Poroszló, Erdőkövesd, Tomaj puszta, Abád, Fokoru, Miske, Filimes, Túrpászó, Szászberek, Bocs, Kisbátor, Váraszó, Recsk, Bodony, Ivád, Pásztó, Gyöngyös. Pest vármegyében: Új szász, Szarvas Pedri, Vadkert illetve az ehhez pusztaként kapcsolódó Bőszér és Csábor. Pest városában két háza van az Úri utcában. Az egyik telkét négyezer forintért vette meg, s rajta „exfundamenti" palotát építtetett, a mellette levő házat pedig 2150 rénes forintért és 100 arany áldomáspénzért váltotta magához.

18 Bács vármegyében: Kisszállás, Ivánka és Mada puszták. Abaúj vármegyében: Vilmány fele. Zemplén vármegyében: Mád város negyede és Ondi falu fele. Borsod vármegyében: Domaház faluban részbirtokos.

19 A felsorolt települések túlnyomórészt a Nyáry örökséget illető részbirtokok, s csak néhány az, amit Orczy saját jogán'szerez. Adományként nyeri 1737-ben a század elején Glöcksberg, majd Popovics által bírt Erdőkövesdnek,

20 s ugyanez időben Poroszlónak

21 felét. 1714 körül szerzi meg Váraszó harmadát.

22 1727-ben Turcsányi Ferenc elpanaszolja, hogy ez idáig puszta Terpest ő és rokonai háborítatlanul bírták, de most „nem tudni mi jogon" Orczy István elfoglalta és főként szlovákokkal

23 be is népesítette.

24 Orczyt 1737-ben beiktatják a Terpes körül fekvő falvak birtokába. Ivádi javaihoz is a 30-as évek derekán jut, amikor is Pálffy János ivádi portiojának feléért egy Váraszón lévő házhelyet ad.

25 Ugyancsak 1727 körül kap az újszászi és a vadkerti birtokaira jóváhagyást. Az egykori hódoltsági területeken még a XVIII. század 20-as éveiben is sok a pusztán maradt, elnéptelenedett falu. Az ilyen területek benépesítéséről, a letelepedő jobbágyok, taksások „védelméről" mind az 1715. évi, mind az 1723. évi decrétum rendelkezik.

26 Az 1687-1773 közötti időszakban elsősorban spontán belső jobbágy vándorlások útján népesültek be az addig elhagyott területek, míg az 1743-1772 közötti időszakban már leginkább szervezett földesúri telepítéseknek lehetünk tanúi.

27 Orczy István, mint pl. Terpes esetében is láthattuk, birtoklása kezdetétől arra törekedett, hogy különböző kedvezményeket adva maradásra késztesse a letelepülni kívánókat. 1745-ben történik meg a vadkerti puszta megszállítása is. 15 MM Adattár 71.1. Soós Imre jegyzetei (HML Közig. ir. 1708: No.60.) 16 MM Adattár 71.1. Soós Imre jegyzetei 17 CSIFFÁRY Gergely 1996. 122, 174, 185. 18 Függetlenség 1936. aug. 30. Milyen volt százötven évvel ezelőtt Budapest? 19 GÁL Edit B. 1993.22-23. 20 DIV Adattár 426-81 Soós Imre jegyzetei 21 DIV Adattár 482-81 Soós Imre jegyzetei 22 DIV Adattár 506-81 Soós Imre jegyzetei 23 BÉL Mátyás 1968. 113. 24 DIV Adattár 501-81 Soós Imre jegyzetei (HML Közgyűl. ir. 1731:13) 25 DIV Adattár Soós Imre jegyzetei 449-81 (HML Egri Kápt. Hh. Lev. 1737:GG:250, HML Polgári perek 735.) 26 Magyar Törvénytár 1657-1740 645. 27 SOÓS Imre 1975. 33. 68