Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

B. Gál Edit: Az Orczy bárók – család- és birtoklástörténeti vázlat

azonnal vissza kell helyezni."

9 A per azonban úgy elhúzódott, hogy csak 1726-ban „fogadtattak el a jószágok igaz örökösének lenni. "

I0 A XVIII. század közepén a birtokok fele Haller Zsigmond, a másik fele a Bossányi, Orczy, Szunyogh és Török családok kezén volt. Az öt birtokos család Heves megye közel 40 falujában élt egymással birtokközösségben. Ez azt jelentette, hogy a nemesi közbirtokosság tagjai az adott települést közösen, osztatlanul irányították, bizonyos javakat közösen bírtak, de az őket megillető részhányaduk valós és meghatározott volt." Ez a birtokközösség 1743-ig állt fenn, ekkor azonban Haller a közös birtoklás megszüntetéséért folyamodott, s Heves megye törvényszéke előtt osztálypert indított a négy línea ellen. A közvetlen kiváltó ok, a részarányok eltolódása. Mivel a birtokok fele részén osztozkodó négy család az egyes falvakban igen csekély számú jobbágyot mondhatott magáénak, természetesen arra törekedett, hogy a spontán migráció során megtelepülni kívánókat megtartsa, és szolgáltatásra kötelezze. Segítséget nyújtottak a földesurak a házépítéshez, sőt gabonát is adtak a letelepülőknek, s mindaddig támogatták őket, míg oly módba nem jutottak, hogy adózni tudtak.

12 A betelepülő jobbágyok ezért inkább a nekik több kedvezményt nyújtó „négy línea" pástjaira szálltak, s így a közös jövedelem felére jogosult Haller földesúr hamarosan kevesebb jobbággyal, kisebb mértékű földesúri szolgáltatással rendelkezett, mint a másik négy család, akik egyébként csak 1/8 részt mondhattak magukénak.

13 A per eredményeként valamennyi érintett községben végrehajtották az érintett telkek és külső tartozékok sequestratioját (szétválasztását) az eredeti birtokarányoknak megfelelően. A felosztás elsősorban a pástra települteket és a szabadmenetelüeket érintette, az örökös jobbágyokat - amennyire lehetséges volt - meghagyták eredeti földesuruk kezén. A legfontosabb községi épületek, pl. a paplak, a mészárszék, a jegyző lakása, a kocsma stb., a külső tartozékok közül pedig a legelő és az erdő továbbra is közös tulajdonban maradt.

14 1743 után a falvakban a „két" birtokos, a Haller család és a négy línea gazdálkodott egymás mellett. Orczy István birtokai Orczy István miután felesége kezével hozzájut a Nyáry vagyon egy részéhez, arra törekszik, hogy hivatali pályáján szerzett vagyonából mind nagyobb részt váltson meg a „línea" többi részbirtokosától, illetve összeköttetései révén mind több adománybirtokra tegyen szert. Már 1708-ban hozzákezdett a birtokok fejlesztéséhez. Korcsmákat, majorságokat, malmokat emeltetett. 9 Magyar Törvénytár 1657-1740 445. 10 MOL P585 Fase. M.36. No. 7. 11 PETERCSÁK Tivadar 1998. 263. 12 DIV Adattár Soós Imre jegyzetei (In HML. Polg. perek 244.) 13 DIV Adattár Soós Imre jegyzetei, ill. SOÓS Imre 1975. 87. 14 SOÓS Imre 1975. 88. 67