Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában I.

dúló pontja is az volt, hogy olyan hirtelen jelentették meg többek között az Isten rabjai című regénye új kiadását, hogy nem volt ideje és módja beírni azokat a változtatásokat, amelyeket a kor tanulmányozása közben kigondolt. Az eddig leírt példák csak töredékei az ilyen jellegű változtatásoknak. Több, mint húsz olyan lapot találtam, ahol hasonló jellegű változtatásokat eszközölt az író. Ezekkel regényének hitelessé tétele volt a célja. Közelebbivé, érthetőbbé próbálta tenni az adott kort, jellemzése így teljesebbé vált. A változtatások leggyakoribb oka egyébként a jellemzések árnyaltabbá tétele. Fontosnak érzi, hogy jellemei minél közérthetőbbek legyenek. Nagyon gyakori célja hőseivel az, hogy egészen más oldalról ismertesse meg őket, mint ahogyan a köztudatban élnek. (Ez természetesen történelmi alakjaira jellemző.) Tudjuk, hogy a Margit legenda olvasásakor, az Isten rabjai megírásának kezdetekor az a cél vezérelte, hogy másképp láttassa Margitot, mint ahogyan korábban azt látták. A következő kiemelés is ezt támasztja alá. Tollal írta be kéziratába a kiegészítést: „Amint így haladnak kifelé, az orvos kérdezi az őket kísérő vén apácát. - Hogy viselkedik a kis Margit? -Jól, orvos fráter. Soha nem is volt engedetlen. - De hallottuk, hogy mindjárt az első nap volt egy kis kedvetlensége. Az apáca elmosolyodott. - Olimpiádesz szóror nagyon is sokat kíván tőle. Én már sokszor mondtam neki, hogy a gyermek, gyermek. Nem lehet a gyermeket negyven esztendős gondolkodásra fogni. - Helyesen szóltál priorissza szóror. - És nincs ok az aggodalomra: a leányka nagyon is gyönge szívű. Az mindig jó jel, ha a gyermek érzékeny. Mióta az a kis kedvetlensége történt, rá nem bírják a társai venni, hogy labdázzon. Soha többé, soha! - mondja nagy komolyan. "

55 Alakjainak megrajzolása nagyon átgondolt, alapos munkát igényelt Gárdonyitól. Adódik ez egyrészt jelleméből, alaposságából, de mindenképpen fontos arra is rávilágítani, hogy műveltsége, tudása hagyott maga után kívánnivalót, s éppen ezért végzett sokkal alaposabb „előtanulmányokat". Ez szerencsére csak nagyon ritkán okozott modorosságot, erőltetettséget leírásaiban. Birtokunkban van az Isten rabjainak egy későbbi kiadása is. Gárdonyi kezébe vette a regény 1908-as első kiadását, s ezt javította. így ez lett a második kiadás kézirata. Figyelemre méltóak a javítások. A javítások fő célja ebben a kiadásban is a történelmi hűségre való törekvés, a jellemzések pontosabbá tétele, illetve az író egyéni hozzáfűzései. Igen gyakoriak az olyan javítások, amellyel Gárdonyi a korhűséget és a jellemzésben" tökéletességet egyszerre valósítja meg. Például a XII. részben. Az eredeti szöveg a következő: „ Csak arra vidámultfel, amikor látta, hogy egy potrohos részeg nemes tántorog előttük. A részeg úr süvegét már lefújta valahol a szél. " Javítva a következő: „ Csak arra vidámultfel, mikor azt látta, hogy egy részeg nemes tántorog előttök. Veres nadrág volt rajta és fehér posztó dolmány. A süvegét már lefújta valahol a szél. "

56 Több sorral is kiegészítette Gárdonyi a klastrom leírását. Eredeti szöveg: „A barátok klastroma mögött félholdnyiföld állt immár kőfallal körülkerítetten ". Javítással: „A barátok klastroma mögöttfélholdnyi kert várt Jancsi kezére. Kőkerítése embernyi magasságnál is magasabb. A kert végében valami kettős háznak afelé vöröslik. Egyik ház kívül a kerítésen, másik belől, egymáshoz 55 Isten rabjai. KÉZIRAT, Lelt. sz. 2000. 13. 187. 56 Isten rabjai. KÉZIRAT, Lelt. sz. 2000. 14. 163. 533