Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában I.

tinul írta le ezeket, meg is magyarázta jelentésüket, s részletesen feljegyezte az ezekhez kapcsolódó teendőket. Ezek a cédulák nyilvánvalóvá teszik, hogy Gárdonyi milyen komoly, pontos kutatómunkát végzett. Ugyancsak ezt a feltevést erősíti az a három cédula, amelyen szereplőinek származását, születési és halálozási dátumát, sőt némelyeknél még a hivatalos megszólítást is feljegyezte.

35 A regényből több kéziratos változat maradt meg. Néhány lapos hiánnyal fennmaradt a ceruzával írt kézirat.

36 Gárdonyi mindig a lap bal oldalára írta az első szövegváltozatot, majd ezekbe javított bele. A változtatásokat, új szövegeket a jobb oldalra írta pótlólag. Ezt aztán vagy ő vagy fiai legépelték, szintén a lap bal oldalára. A géppel írt változat is majdnem teljesen hiánytalanul megvan.

37 Ugyancsak birtokunkban van a kötet első kiadása két példányban is, mely 1908-ban jelent meg a Singer és Wolfnernél. Az egyik példány különösen ritka, hiszen a könyv a második kiadás kézirata is egyben. Ugyanis Gárdonyi gyakran adta át úgy könyveit az újabb kiadásokhoz, hogy az előző kiadás példányába javított bele. Tudjuk Gárdonyiról, hogy mindig elégedetlen kritikusa volt önmagának, regényeit, novelláit folyamatosan javítgatta. Mindig a leginkább odaillőt kereste, többször is módosította az adott szöveget, amíg el nem érte a számára leginkább megfelelő változatot. Rendkívüliek az Isten rabjai javításai. Érdekes ezekbe röviden - a teljesség igénye nélkül - betekinteni. Ezek a javítások majd művei kritikai kiadásaihoz lesznek nélkülözhetetlenek. A gépelt kéziratból megtudjuk, hogy több címváltozat is megfordult Gárdonyi fejében. A legelső változat a Liliom volt. Ezt írta fel géppel. Utána került fel már tollal a Jancsi fráter cím. Majd ezt is áthúzta, s ezek után maradt meg a végleges: Isten rabjai. Mindjárt az első oldalon élt a változtatás írónak adott jogával. Az eredeti bevezetés rövid volt, amelyet úgy érzett, hogy kissé ki kell bővíteni. Az eredeti így hangzott. „János kertészt mellbe rúgta a ló. Attól fogva szemlátomást fogyott. Csak lézengett a kertben, mint az árnyék. " A javított változat már több mindent elmesél János kertészről: „János kertész víg ember volt. Télen minden torba elhívták a fehérváriak. Egyszer azonban hazafelé billegtében egy paripa mellett ment el, pajkosságból belekapaszkodott a paripának a legyezőjébe. A paripa mellbe rúgta. Attól fogva János kertész nem volt többé víg ember. Torba sem járt többé. Csak búsult és fogyott. Csak lézengett a kertben, mint az árnyék. " Az első kiadásba ez a változat került bele, de valószínűleg nem találta kielégítőnek, ezért a második kiadás kéziratában újra belejavított ebbe a részbe. így: „János kertész víg ember volt. Szerette a névnapokat, disznótorokat, lakodalmakat. Meg is hívták a fej érváriak minden alkalommal. Egyszer azonban, hogy hazafelé dülöngött, belekapaszkodott tréfából egy paripának a legyezőjébe. A paripa oldalba rúgta. Attól fogva János kertész nem volt víg ember. Hívhatták torba, névnapra, lakodalomra, nem ment el. Csak búsult és fogyott. Csak lézengett a kertben. " Gárdonyi gyakran egészítette ki néhány gondolat erejéig regényei, novellái szövegét. Úgy is mondhatnánk, hogy filozofálgatott, megfogalmazta az élet számára lényeges nagy dolgait, tanulságként levont néhány fontos következtetést. Az Isten rabjai géppel írt kéziratában is találkozunk több ilyen jellegű kiegészítéssel. Ezeket a magvas gondolatokat többnyire valamelyik hőse gondolataiként közli az író, de aki kicsit is ismeri Gárdonyit, rögtön felismeri a sorok között őt magát. A kézirat 385. oldalán Jancsi fráter a következőképpen elmélkedik Ezeket a gondolatokat az író utólag, tollal írta be a gépelt kéziratba. 35 CÉDULÁK, Lelt .sz. 74. 95. 1. a, d, f. 36 KÉZIRAT, Lelt. sz. 2000. 12. 1-710. 37 KÉZIRAT, Lelt. sz. 2000.13. 1-512. 529