Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nagy Géza Balázs: Az egri Szűz Mária prépostság története I.

V. Márton pápa a püspök kérvényének iktatásakor a bélháromkúti monostor apátját

3 utasította, hogy Péter püspök ügyében apostoli megbízottként járjon el.

4 A püspök hamarosan újabb folyamodványt küldött Rómába (iktatva január 18-án), mert az előzőből kimaradt, hogy a templom a püspök költségén már meg is épült,

5 az adatok szerint ez már az eredeti kérvényben is szerepelt.

6 Február 21-én iktatta a Szentszék a püspök harmadik kérvényét, mely szerint értelmezési hiba folytán hat főből álló kanonoki testületet értettek káplánok helyett, de a kápolna adta lehetőségek szerint ezt maga a püspök akarja meghatározni.

7 A már többször említett kápolna helyével kapcsolatban annyi állapítható meg, hogy a román-kori székesegyház déli oldalához épült.

8 Szerintünk az, a három helyiségből álló toldalék a Rozgonyi-féle kiegészítés, melynek mai számozása II-III-IV. szelvény.

9 A székesegyház délnyugati sarkán lévő II. szelvény lehetett a prépostság kápolnája, mert ennek a bejáratánál, a székesegyház délnyugati sarkában öt kiemelt sírt azonosítottak a feltárások során: szerintünk itt a prépostok nyugodtak. 1430. április 5-én újabb pápai bulla kelt Rómában, mely a Szűz Mária-prépostság újraalapítását engedélyezte; e szerint is a Szent János egyházban

10 van a Szűz Mária prépostság. Az ekkor alapított Szent Péter prépostság kapcsán kiadott bullában az építészetileg önálló templomra utaló „ecclesia" szó szerepel, ezt a Mária-prépostságnál láthatólag töröltek." A prépostság tervezett jövedelme nem szerepel a pápai oklevélben. A tulajdonképpeni alapítás 1430. július 13-án történt, az alapító oklevél szövegét - a fennmaradt eredeti nyomán - tartalmi fordításban közöljük (1. kép).

12 A bevezetésben Szűz Mária magasztalása, az egyházmegye ősi fényének leírása és az elpusztult prépostság említése szerepel. A püspök az ősi helyzet visszaállítására Zsigmond király engedélyével kápolnát építetett Szűz Mária tiszteletére (eszerint a király már 1429 előtt tudott Rozgonyi tervéről, és a mindenkori egri püspök számára a prépostság kegy3 Cisztercita apátság a Bükkben, Bélapátfalva határában; az apát neve más forrásokból Miklósra, hivatali ideje 1425-1438 közé azonosítható. 4 HmL. Me 809.; LUKCSICS Pál 1931. 1330. 5 LUKCSICS Pál 1931. 1343. 6 HmL. Me 809.; LUKCSICS Pál 1931. 1327. 7 LUKCSICS Pál 1931. 1359. 8 Hazai oklevéltár 372. Megjegyzem, hogy a Krakkóban 1509-ben kiadott Egri Ordinarius a Várban csak a Székesegyházat, ennek közvetlenül északi oldalánál a Szent István, távolabb keleti irányban a Szent Péter templomot, valamint az északra lévő Ossariumot említi, de önálló Máriatemplomot nem ismer. 9 Fodor László régész úr szíves közlése. 10 Nemesi származású, 1413. nov. 19-én kapta XXIII. János pápától (1410-1415; később az ellenpápák közé sorolták, így a sorszám és a név a XX. században megismétlődött) az egri kanonokságot, a zempléni főesperességet és az egri Szent Mihály kápolna magisztrátusát, ezek 100 ezüstmárka éves jövedelmet hoztak. Péter egyben királyi házikáplán, zágrábi kanonok és goricai főesperes is volt, e két utóbbi javadalom évi 60 márkás járandóságot jelentett. 1414. június 24. és 1416. között a krbavai püspökségre (Horváto.) emelkedett előző javadalmai megtartásával, melyek után 1418. október 8-án is 160 márkás jövedelmet jeleztek; mint püspök 1425. október 16. és 1429. február 8. között hunyt el. 11 KÖRMENDY Iosephus 1990. 78., 79. 12 HmL. Me 815. 48