Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

H. Szilasi Ágota: Arcok I. Az egri Dobó István Vármúzeum Képzőművészeti gyűjteményében lévő történeti (főúri polgári, főpapi) festett és szobor arcképábrázolások

történelmi, vagy vallási megfogalmazás, mely szinte portré.

25 Ahol a csendélet és arckép legközelebb kerül egymáshoz, az a ravatalkép, melynek XIX. századi, csendéletszerűen megfestett tájképi elemekkel kombinált, allegorizáló variációjaként Kovács Mihály halott (vagy talán alvó?) gyermeket ábrázoló képét (Ltsz.: 84.57.) említhetjük.

26 Dobó István vörös márvány síremlékét pedig e téma XVI. századi típusaként kell kiemelnünk, melyen a páncélba öltöztetett alak portrészerűségét kell kiemelnünk. Vagy nehéz merev műfaji behatárolásokat megalkotnunk Jacob van Schuppen (24.kép) két nagyszabású műve esetében is. Egyalakos, vagy kétalakos zsáner, csendélet, vagy porté? De kiemelhetnénk Hendrick Terbrugghen pipára gyújtó fiújának (25. kép) karakterarcképét, illetve Jacob Toorenvliet holland halászát (23. kép) vagy kocsmárosnéját, melyek az egyalakos zsáner, vagy az érzékszerveket bemutató allegorikus sorozat egy-egy darabjaként is aposztrofálhatok. De ha úgy vesszük, Schuppen említett művei ebbe a műfaji kategóriába is besorolhatók. Illetőleg, ha a Ribera követője által készített szent szerzetest (6. kép) ábrázoló festményt vizsgáljuk, szentképként vagy briliáns jellemábrázolással kivitelezett portréként is elemezhetjük. 6. kép. RIBERA, Jusepe követője: Szent szerzetes (Paulai Szent Ferenc) 25 Székesfehérvár 1993. MOJZER Miklós 26 SZŰCS György 1997. 431