Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Császi Irén: Vallásos értékrend a falusi gyermekek nevelésében

napjának nevezik ezt a napot, Karácsony után való vasárnap van. A csecsemőket, kicsi gyerekeket viszik a legtöbben el a templomba. A pap megáldja őket, megszenteli, megfüstöli s beszél hozzájuk egy kicsit." (Kovács Józsefné, 80.év, Mátraderecske, katolikus, 2000.) Aprószentekkor átküldték a gyerekeket a szomszédba mustármagéit. Az öregek megvesszőzték őket, s utána, hogy ne búsuljanak, almát, szalonnát kaptak.

14 Vízkereszt napján a házszentelésnek voltak részesei a gyerekek. A pap megszentelte és megáldotta a házakat és a bennük lakókat. Azoknál a családoknál, akik nem hívták el a papot, Mátraderecskén az édesanya hintette meg szentelt vízzel a házat. A Kánai menyegző ünnepén népi ájtatosságot tartottak. A rózsafüzér társulat tagjai, utcabeli lányok és asszonyok jöttek össze valamelyik háznál s megjelenítették a Kánai mennyegző énekét. " A Balázs napi Balázs-áldásra elvitték a gyerekeket a templomba. Szent Balázst úgy tisztelte a nép, mint a torokbajok orvosát. „A torokgyíktól őrzi meg a gyerekeket Szent Balázs." (Zám Istvánné,82.év, Mátraderecske, katolikus, 1999.) Ezért járulnak a kereszt alakba állított két szentelt gyertya elé. Ezen a napon almát is szentelnek. Kendőbe kötve 20-22 db. almát visznek a templomba. Az asztalra helyezik, ahol a pap megszenteli, imádkozik, és megáldja. Mise után szétosztják egy részét a gyerekeknek, betegeknek, felnőtteknek. Szintén torokfájás ellen osztogatták. Van, aki rögtön megeszi, másik részét haza viszik, s később torokfájás esetén fogyasztják el. Farsangkor a farsangköszöntés a fiúgyerekek feladata volt. Mátraderecskén a cigánygyerekek is jártak köszönteni. A szokásokhoz kapcsolódó énekek szövegében megfigyelhető a vallásos tartalom. „Farsang előtti napon, legtöbbet szombaton jöttek köszönteni. Akkorra már kisült a lepény is, adtunk nekik azt is. A kántálok a következőt énekelték: Farsang, farsang három napi farsang, Itt is adnak, amit adnak, Itt is Isten háza van, Isten szállott ez házra, Hat lóval, hat ökörrel, kilenc borjas tehénnel, Elé van-é a gazda, van -e jó farsangja, Ha van jó farsangja, egyék, i gyek mulass ék, Nekünk szalonnát adjékl A húsvét előtti böjt a gyerekekre is vonatkozott. Hús nélküli étkezéseket főként tésztafélékkel helyettesítették. Mátraderecskén nagypénteken aszalt szilvából főztek levest a gyerekeknek. Nagypénteken a következőket mondták: Ki kiszí, be, be hús, be, be zsír! A reformátusok nagypénteken mákos csíkot főztek a gyerekeknek. „ Tartottuk a nagypénteki böjtöt, de olyat nem, mint a katolikusok. Nagymama beszélte, hogy az Úr Jézus azt mondta, nem az kárhoztassa el az embert, ami a szájon bemegy, hanem az, ami kijön. Nem az a kis eledel". (Özv. Benke Balázsné, 83.év, Noszvaj, református, 2000.) A református gyerekek reggel és délután is mentek templomba. Böjt idején nagyobb gyakorisággal imádkozott a család. A katolikus gyerekek templomba járása is gyakoribb volt, a vasárnap esti litániára, lelki gyakorlatokra, ájtatosságokra is el kellett menni. A gyerekek öltözete is sötét színű volt. A lányok barnába vagy feketébe jártak, szalagot is feketét kötöttek. „Édesanyám asszony testvérének a sötét ruháját vettük föl, nagy volt egy kicsit, de fölül a hónunk alatt megkötötték. " (Kovács Józsefné 80.év, Mátraderecske, katolikus, 2000.) 14 CS.SCHWALM Edit 1978.80. 400