Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Császi Irén: Vallásos értékrend a falusi gyermekek nevelésében

A keresztgyermek iránt a keresztszülőknek a faluközösség által előírt kötelezettségei vannak. A keresztszülők kötelességei közül legfontosabbként a hitre és szeretetre való indítást jelölték meg. Úgy mondták, ha az emberben nincs a hit, abban nincs szeretet. Elvárás volt a keresztszülővel szemben a keresztelőre ajándékot vinni a gyermeknek és a bábának. A keresztszülő figyelemmel kísérte a kisgyermek életét, ha beteg volt meglátogatta, imádkozott érte. Betegségkor külön feladata volt a keresztanyának: Kishúgom varas volt, tele volt az arca gennyes varral. Azt mondta valaki, hogy piros szalagot vetessünk a keresztanyával és tegyük a nyakába. Meg is vette, de még jobban begyulladt. Ne pirosat, mondták, hanem feketét. Belekötötték a nyakába a fekete szalagot, másnapra mind megtért. " (Kovács Józsefné Fazekas Margit, 80 év, Mátraderecske, katolikus, Az adatok 19271930 körüli időszakra vonatkoznak. 1999.) Mikor a gyermek iskolás korba lépett, illett megajándékozni egy öltözet ruhával. Búcsúból a keresztgyermeknek ajándékot kellett hozni. „A búcsúból mézeskalácsot vagy olvasót hozott a keresztanya. " ( Zám Istvánné Laska Anna, 82 év, Mátraderecske, katolikus, 1999.) Első áldozáskor, konfirmáláskor szintén megajándékozták a keresztgyermeket. Nagyobb egyházi ünnepeken, mikor a keresztgyermek köszönteni ment, több pénzt kapott a keresztszülőktől, mint köszöntő társai. Lakodalom előtt a keresztszülőt hívták először, a keresztanya segített a főzésben, a keresztapa volt a lánykérő. A keresztszülők lakodalmi ajándéka jelentős volt, ezzel is kifejezték szorosabb kötődésüket keresztgyermekükhöz. A katolikus gyermek második útja a templomba, az avatásra vezetett. A gyermekágy időszakát az anya avatásának egyházi szertartása zárta le. A református vallású édesanyák szülés után két-három héttel, a gyermekágyból felkelve, a reggeli istentiszteletre mentek el először. A katolikusok általában szülés után egy hónappal mentek az avatásra. Szülés után ekkor léptek ki először a kapun, az utcán végigmenve nem volt szabad szétnézni, köszönni, szóba állni senkivel sem. „Avatás után a templomból jövet, nem mehettünk más házába, mert ha betértünk volna, oda vittük volna a férgeket" (Balogh Józsefné Gál Margit, 85 év Mátraderecske, katolikus. Az adat 1929-30 körüli időszakra vonatkozik 1997.) Mindezek a tiltások arra irányultak, hogy meg ne rontsák az anyát vagy a babát, ill. az anya ne vigyen rontást másra. Kísérő, a fiatalasszony édesanyja volt, aki vigyázott az avatásra menőre. Törvénytelen gyermeknél az édesanya sokszor nem mert elmenni a templomi avatásra, vagy a pap tagadta meg a szertartást, de helyettesítésére kialakultak a laikus szokásformák. „Aki nem mert elmenni a pap elé, mikor az egy hónap letelt, felvette a babát, este körüljárta a templomot kétszer vagy háromszor s be volt avatva". (Kovács Józsefné Fazekas Margit, 80 év, Mátraderecske, katolikus, 1930-40 között végezték, 1999.) Az avatást a falu közössége az anya tisztátalanságának feloldása végett tartotta szükségesnek. Avatás után érvényüket vesztették a korábbi tisztátalanságból fakadó tilalmak. A szertartás fejében kiszabott stóladíj nem volt megállapítva, de általában fizettek valamit. Falvanként változó volt a fizetség, pl. az egerszalóki plébánia iratai közül a Főegyházmegyei Hatóságnak címzett panaszlevélben az alábbiakat olvashatjuk: „Avatásra menő asszonyoktól az avatásért tojást kér (4) darabot. Sot megüzeni előre, hogy 4 db. tojást vigyen. Egy illetőnek ikrek születtek, ennek pedig azt üzente, hogy 8 (nyolcz) darabot vigyen. "

8 Ezen az alkalmon a katolikus pap a gyermek nevére kiállított felajánló írást ad át az édesanyának. Mátraderecskén 1948-ban az egri Egyházmegyei Szent János-nyomda által kiadott, Újszülött gyermek felajánlása Jézus szent szívének с nyomtatványt adományozták. A nyomtatványon az édesanya nevében írt 8 Egri Főegyházmegyei Levéltár, Plébániai iratok, (továbbiakban: EFL) 5993/1923. Egerszalók 388