Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

Összegzés Heves túlnyomórészt katolikus lakossága igényelte a legnagyobb közösségi színtereken kívül szűkebb közösségi és családi vallási objektumok létrehozását. Az utóbbi két évszázadban 24 út menti keresztet és 10 szabadtéri kegy szobrot állítottak. A falifülkés házak közül jelenleg 10 figyelhető meg. Ezek az építmények a szakrális településszerkezet fontos csomópontjai. Szorosan kötődnek a táj ökológiai adottságaihoz és gazdálkodási formáihoz. A külterületi keresztek és szobrok a település északi határában, szőlő- és gyümölcstermesztő homokos részen találhatók. A Kishercegtagban a Coburg-hercegi uradalom, az Anna-telepen, Rigó-halmon és a Bánomban szőlősgazda-közösség, az Ötödrészen, a Bernáthegyen pedig tanyaközösség vagy kisbirtokos gazdák emeltettek keresztet, haranglábat vagy kegy szobrot. Az Ötödrészen és a Bernáthegyen a szinte egymást érő tanyák, összefüggő házsorok lakosai a Hevestől való távolság miatt is rákényszerültek arra, hogy megteremtsék maguknak a vallásgyakorlás kisközösségi színereit. Itt a kereszt és harangláb átvette a templom szerepét is. Heves déli, sík határában, a főként gabonatermesztő és gyepes területen a tanyák szétszórtabban, egymástól elkülönülten helyezkedtek el. Itt nem alakult ki közösségi igénye vallásos építmények létrehozásának. Az út menti keresztek nagyobb közösség, a kegyszobrok szűkebb közösség vagy család, a falifülkék búcsúi kegyszobrai pedig a ház lakói körében töltik be szakrális funkciójukat. A kőemlékek elsősorban riolittufából a bükkalji falvak kőfaragóinak technikai színvonalán készültek. A szobrok anyaga homokkő, tufa vagy gipsz, a búcsúi kegyszobroké porcelán vagy gipsz. A nógrádi palóc területeken elterjedt fából készült és öltöztetős kegyszobroknak Hevesen nem volt hagyománya.

87 A leírt objektumok közül műemlékvédelmi szempontból csak a Nepomuki Szent János-szobor védett. A szakrális építmények közül azok pusztultak el, amelyek eredeti funkciójukat elvesztették, megszűnt fenntartásuknak és gondozásuknak igénye. Ennek kiváltó oka a táj gazdálkodásának átalakulása, a birtokszerkezet megváltozása, ezzel összefüggően a tanyák számának csökkenése, az állíttató család kihalása vagy a leszármazottak nemtörődömsége. A dolgozatban csak érintett, a katolikus népi vallásosság körébe tartozó témák (a lakóház szakrális funkciói, a templomon kívüli ájtatossági formák, a búcsújárás stb.) kutatása a közeljövő sürgető feladatai közé tartozik. 87 LENGYEL Ágnes-LIMBACHER Gábor 1997. 18-21. 377