Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

kezét széttárva. Ruhája rózsaszínű, köpenye kívül kék, szegélye aranyszínű. Mellette kétoldalt egy-egy angyalka térdel. A kegytárgyak gipszből készültek, a feleség Pesten vásárolta őket. Mária elé üvegvázában piros selyemvirágot helyeztek. Feje fölött lámpa, egy villanykörte látható. A fülkét nemcsak Mária-ünnepeken világították ki, hanem addig is, míg a templomban a mise ideje volt. A fülke alatt fémlemezből készült virágtartó van, melybe mindig a legszebb virágokat helyezték. 44. Egri u. 16. A felújított, magasított tetőszerkezetű ház padlásablaka (mely az utcai részen, a két ablak fölött helyezkedik el) szolgál a szobor elhelyezésére. A többi példától eltérően itt nem alakítottak ki külön falba vájt fülkét, mégis a félköríves ablaknyílás arra emlékeztet. A benne lévő Mária-szobrot a házban találták. Színe fehér, körülötte díszítmény nincs. A szakrális építményekhez fűződő szokások Mind az út menti kereszteket, mind a kegyszobrokat, a falifülkék többségét felállításuk után a plébános ünnepélyesen felszentelte. Az esemény időpontját úgy választották meg, hogy arra jó időben, tavasztól őszig kerüljön sor. Lehetőleg nagy ünnepek másodnapján (ötödrészi harangház húsvétkor), vagy vasárnap délután (Kishercegtagi Szent Fülöp-szobor) tartották. A felszentelést a pap „tábori mise" keretében végezte. A falifülkék esetében az ünnepségen csak a család vett részt. A vallásos építményeknek fontos szerepük volt a helyi búcsúk és búcsúi zarándoklatok alkalmával is. A hevesi búcsút június 24-én, Keresztelő Szent János napján tartják. A településközponttól távoli vagy külterületi részeken külön búcsút is tartottak. így az Újtelepen az ott lakók egy része a búcsú napjának délutánján körmenetet tartott. Ezt „házhelyi búcsú"-nak nevezték. Az iskolakápolnánál, a haranglábnál és a keresztnél megállva énekeltek és imádkoztak. Plébános nem voltjelen. Ez 1948-tól, az iskolakápolna létesítésétől kezdve néhány évig volt szokásban. Külön búcsút tartottak a Hevestől 6 km-re lévő Kishercegtagon, az egykori Coburg-uradalom épületeinél is a tanyák lakosai. Itt 1949-ben létesült imaterem az egykori dohánysimító épületben. A búcsút szeptember 12-én, Szűz Mária neve napján tartották a plébános vezetésével, szentmisével.

80 A körmenet során a Szent Fülöp-szobornál és harangháznál is megálltak. Azok az út menti keresztek, amelyek a távolabbi búcsújáróhelyeket felkereső zarándoklatok útvonalába estek, az út megállói, állomásai voltak, ahol imával és énekkel köszöntötték a keresztet.

81 A hanyipusztai Szent Anna-kápolnához induló menet a XX. század első évtizedeiben a Nyitrai-keresztnél imádkozott térdre borulva. Mátraverebély-Szentkútra az 1945-50-es évekig gyalog jártak a hevesiek. Az út a gyöngyösi úton, a Halbik-kereszt előtt vezetett el. Közelendő éneküket hallva ide, az útkereszteződéshez futottak ki a környék lakosai. A menet térden csúszva, közben imádkozva haladt át a kereszt irányába eső útszakaszon. Autóbusszal utazva már nem tartanak itt megállót. Ezen kívül a hevesiek a fogacsi búcsúba is jártak a Szent Jánoskápolnához. Útjuk a „Vesszősön", a Május 1. úton vezetett, ezen a szakaszon Heves területéhez tartozó kereszt nem volt. 80 EFL. A.p. 1949. szept. 2. Buczkó J. levele az érseki hivatalhoz. HMK D. 99.21.83. 81 BÁRTH János 1990.354. 374