Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

kószoba kultikus terével együtt. Azonban véleményem szerint a falifülkék hozzátartoznak az egész település szabadban látható szakrális objektumaihoz is. Éppúgy, mint az út menti keresztek és szobrok, ezek is a népi vallásosság tárgyi kifejeződései. Egyházi felszentelésük által elnyerték azt a többletet, ami funkciójukat transzcendentális tartalommal tölti fel, és ezáltal különböznek a ház többi elemétől.

74 Létrehozásukban megmutatkozik az az igény és szándék is - a keresztekhez és kegyszobrokhoz hasonlóan -, hogy az állíttató megmutathassa, nyilvánosságra hozza vallási kötődését.

75 Ám a keresztek és szobrok funkciójához viszonyítva a falifülkék szakrális szerepe kifejezetten a házban lakó család igényeinek kitöltésére szűkül. A települések szakrális építményei különböző szinteken funkcionálnak. A település vallási objektumai közül a templomnak és a temetőnek, az egész felekezet közösségi színtereinek van legszélesebb körű funkciója. A keresztek és szobrok még nagyobb közösség vagy család, míg a falifülkék szobrai kizárólag a kiscsalád vallási kultúrájában töltenek be szerepet. A falifülkékben a család a búcsúkból (elsősorban a mátraverebély-szentkúti búcsúból) hazahozott kegy szobrokat helyezte el. Előbb a szobrot szerezték be, ezután került sor helyének kialakítására. Az állíttatok a házon belül, a szobában is helyeztek el kegytárgyakat. A fülkébe helyezett tárgyaknak nem a díszítmény volt elsődleges szerepük, ennél fontosabbnak tartották, hogy oltalmazza a családot a csapásoktól. Számukra a szobor nem puszta tárgy, hanem egybeolvad az általa képviselt szenttel. Hitük szerint azzal, hogy a búcsúból hazahozott, felszentelt kegytárgyakat elhelyezik a házban, a búcsújáróhely vallásos légkörét is otthonukba fogadják.

76 Nem tekintik fontosnak, hogy a szobor szép, értékes anyagú, drága vagy nagy legyen. Egyedül az számít, hogy létével megtestesíti, közel hozza a szent védelmező erejét.

77 Ezeknek a búcsúi kegytárgyaknak többsége Mária, de van Jézus és Szent Antal-ábrázolás is. A fülkékben nemcsak a szent szobrát helyezik el, hanem díszítményként száraz és élő virágot, lehetőleg a Szentkúttól hozott feliratos vázácskában. A főalak mellé kisebb méretű kegyszobrokat, angyalkákat, képeket is tesznek. Anyaguk festett gipsz vagy porcelán, tömegtermékek. A falifülkék szerepe és berendezése hasonló, mint az ország különféle tájain a XVIII. század végétől dokumentált Mária-házaknál megfigyelhető. A Mária-házak üvegezett szekrények, melyekben kegytárgyakat helyeztek el, és a szentsarokban mintegy házioltárként használták.

78 Hevesen ennek széles körű hagyománya nem mutatható ki, csupán néhány órával egybeépített Mária-szekrényről tudunk. Napjainkban Hevesen 10 falifülkés ház figyelhető meg. Ezek néhány kivétellel azon a településrészen maradtak fenn, amely az 1920-30-as években népesült be, illetve azokon a házakon, melyek az említett időszakban épültek. Nem találunk falifülkét sem a városközpontban (ha voltak is, a házak mára kicserélődtek), sem az 1945 után nyitott új utcákban. Több esetben az 1970-es években épített új „kocka" típusú házakba is beépítették a két ablak közé az utcai homlokzatra. Ennek oka, hogy az építők szülei ragaszkodtak ahhoz, hogy a régi ház lebontása után annak kegyszobrát „betegyék az új házba". 74 A vallásos igényeknek megfelelően a ház más részei (szobai szentsarok) vagy a telek is tölthet be vallásos funkciót. 75 1938-ban a plébános a következőképp jellemezte a hívek vallásosságát: „Bár a külsőséget szeretik, inkább igazinak mondható". EFL. A.p. 1938. Főesperesi látogatás jegyzőkönyve. 76 LENGYEL Ágnes-LIMBACHER Gábor 1997. 149. 77 Erre az archetipikus szemléletre felhívták a figyelmet: LENGYEL Ágnes-LIMBACHER Gábor 1997. 21. 78 VEREBÉLYI Kincső 1993b. 169-177. 370