Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Cs. Schwalm Edit: Az egri férfiviselet alakulása a források tükrében

Erről tanúskodik egy 1857-es leírás, melynek illusztrációja palócasszonyt mutat be mentében.

62 Az egri népviselet 1854-es ábrázolásán, a képen szereplő másik férfi vállára cifraszűr van terítve, hogy a hímzése is jól látszódjon. Ez az egyik legmegbízhatóbb korabeli ábrázolás a cifraszűrről.

63 A leírásban itt is szerepel az öregebb férfiak viseletében a magyar köpönyeg vagy bunda, és a házasodás leírásánál is olvashatjuk: „... a vőfél ... posztó ruhában felöltözve, ezen fölül vagy rókatorkos mente vagy legalább sötét kék köpönyeg öltetik... "

ы A képen azonban nincs köpönyeg, nem tudjuk milyen lehetett a szabása. A köpeny jellegzetes viselete volt az egrieknek. Ezt egy másik adat is bizonyítja, szintén 1854-ből. Egy angol szerző Egerről és az egri bortermelésről írva az egri viseletet is megemlíti: „Vasárnap délután, amikor nincs dolog, a fiatalság táncolni megy, a házas emberek pedig sötét köpenybe vagy fehér burnusba(?) burkolózva ballagnak lassacskán kifelé a külvárosokban lévő pincékbe".

65 Az 1858-as Vasárnapi Újság is közöl egy képet az egri viseletről. Ezen bőgatyában, igen bőujjú ingben, mellényben, illetve cifraszűrben vannak a férfiak.

66 A XIX. század elejére a parasztság körében is megszokottá vált a kék posztó mente-dolmány-nadrág-csizma viselete. A források - cseléd-béres szerződések, árszabások, hagyatéki leltárak, levéltárakban őrzött leltárak stb. - alapján azonban feltételezhetjük, hogy a vásári készáruk, a kék posztóruhák már a XVIII. század közepén, második felében sok helyen elterjedtek.

67 Az új divat elterjedése természetesen tájanként másképp alakul, hiszen befolyásolta a megélhetés, a gazdasági helyzet. Heves megyében Eger és Gyöngyös is fejlett kézművesiparral, nagy piackörzettel rendelkezett. A megye különböző vidékein másképp alakul a viselet. Szeder Fábián 1819-ben még azt írja a palócokról, hogy „újatlan ködmönt, és botkát (topánkát) többet látni, mint nadrágot és csizmát" 6% Tahy Gáspár 1837ben a megye déli részének viseletét ismerteti: „A'férfiaknak viseletek: setétkék posztó ruha, um. nadrág, mellény (lajbli) ujjas derékruha fejér gombozattal, rókás menték a szokásból kicsinyként kiavulnak. ..A' viselet a felső vidék és Palóczok között különöz. Viselnek hosszú szűrt és szürtdolmányt, magas süveget, hosszú szűk lábravalót, bocskort".

69 Tehát posztóruhát még ő sem említ a palócoknál. A változás az 1840-es évektől következik. Az országosan terjedő divat mellett főleg az egri viselet lehetett közvetlen hatással a palócokra. Vahot Imre írja: „a fiatalság legalább öltözetben nagyon kezd már alkalmazkodni a polgárosodottabb városi palóczokhoz".

70 62 KRESZ Mária 1956. 48^*9. 63 KRESZ Mária 1956. 61. 64 MÁRTONFFY Károly 1854. 78-81. 65 ERLACH Sándor 1933. 6. - A. M. Birkbeck: Gazdasági és történelmi tallózások Kelet-Európából. London. 1854. X. fejezetének fordítása. Aburnusnak említett ruhadarab valószínű szűr vagy bunda lehetett. 66 Egri népviselet. Vasárnapi Újság 1858. 341. Reguly Antal: Magyarországi jegyzetek, 1994. 165. illusztrációja. 67 FLÓRIÁN Mária 1991. 342. 68 SZEDER Fábián 1819. 42-43. 69 TAHY Gáspár 1837. 8. 70 KRESZ Mária 1956. 95. 312