Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Cs. Schwalm Edit: Az egri férfiviselet alakulása a források tükrében

2. kép. Egri népviselet, 1854 egri kapásság, mint a civilizáltabb palóczság képviselője, ősi szokásaihoz a mai napig leghívebb maradt, s az ős magyar köznép festészeti szépségű viseletének példányául szolgálhat" - írja Mártonffy Károly kissé romantikus szemlélettel.

59 A módos gazdán csizma, zsinórral díszített ellenzó's magyar nadrág van. Felül mellény, dolmány, és félvállra vetve prémmel szegélyezett mente, mindegyik ruhadarab súlyos ezüstgombokkal megrakva, ezüst mentekötő lánccal. Nyakában nyakravaló, fején kerek tetejű, keskeny karimájú kalap. Az egész viseletegyüttes egyedülálló a maga korában. A magyar férfiviseletben két rövid posztóujjast különböztetünk meg: a dolmányt és a mentét. A nemesi és huszáros díszruhánál szokás volt egyszerre viselni a kettőt, mégpedig a dolmányt felöltve, a mentét pedig a felöltött dolmány fölött vállra vetve, panyokásan. A népnél a posztóruha ilyen teljes formájában igen ritka lehetett, mert nem telt mind a kettőre. Egyetlen ábrázolást ismerünk, ahol a dolmány fölött láthatjuk a mentét, sőt a dolmány alatt mellény is van, s ez az egri 1854-ből való ábrázolás.

60 A parasztember általában dolmányt viselt, hol felöltve, hol pedig menteszerűen félvállra vetve. Ilyenkor a dolmány alá hasonló posztómellény illett. A posztóujjasok között a legelőkelőbb a prémezett mente volt. (Általában a dolmánynál hosszabb, derékon alul ért.) Nem volt minden embernek, csak a tehetősebbeknek. Egerben a vőlegény esküvőjén „... habár mástól kérte is azt, ez alkalomra posztó-ruhában s rókatorkos mentében díszeleg... "

61 A mente viseletéről szóló adatok az ország északi részéről valók: Kisalföld, Eger, Palócföld. Nemcsak a férfiak öltözete, felváltva hordhatja férj és feleség. A rókatorkos mentét pl. palócoknál egyaránt viselték férfiak és nők. 59 MÁRTONFFY Károly 1854. 77-78. 60 KRESZ Mária 1956. 48. 61 MÁRTONFFY Károly 1854. 82. 311