Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Cs. Schwalm Edit: Az egri férfiviselet alakulása a források tükrében
első felében, hanem a divatot is állandóan figyelemmel kísérte és a legújabb, vagy a városban még csak éppen megismert új ruhadarabokat is készítette. 54 Másrészt néhány év múlva - 1846-ban és 1854-ben - részletes, metszettel illusztrált leírás jelenik meg az egri viseletről, amelyen a remek leírásban szereplő darabokra is ráismerhetünk. A mesterremek elkészítéséhez az anyag minőségét pontosan nem határozták meg, annyi a kikötés, hogy „fáin posztóból" készüljön. A posztót és a hozzávaló bélést kirendelt mesterek jelenlétében kellett megvásárolni, az előttük megvett méret alapján. A férfi viselet darabjai közül egy Atilla dolmán, magyar nadrág, valamint egy rövid magyar mente vagy rövid magyar dolmány (kettő közül, amelyiket a céh rendelte) szerepelt a remekmunkák között. „ lső Zrínyi Dolmány Az Atilla Dolmány a mostani divat szerént készítessen szabására nézve... Az atilla és a Zrínyi mente a XIX. század első fele magyar érzelmű romantikus öltözködésének jellemző férfi ruhadarabja. A „magyar ruha" megújításában versengő pesti szabók megkísérelték - az egykori szabásvonalakat és díszítési módot is idézve - a kurrens divathoz igazítani, és a nagy elődök nevével fémjelezni többek között a mentét is. így lett atilla a mentéből. Ennek a mentének az elkészítése szerepel a remek-szabáskönyvben: „3dik Rövid Magyar Mente. A rövid magyar mente mostani divat szerént készítessen szabására nézve... ", bővítését, ráncát a hosszához kellett igazítani. Zsebe volt és hajtókája. Elejére 15 pár vitézkötéses vagy zsinóros gombszárat varrtak. Ez a historizáló atilla nem hagyott sok nyomot a későbbi parasztmentéken. 55 Nemcsak a mente, hanem a dolmány szabása is megváltozott, rövidebb lett, és népszerűsége megújult a XIX. század elején. A divathoz könnyebben alkalmazkodó, korszerűsíthetőbb volt, mint a mente. így a mentének az 1810-es években atillára módosított nevét is átvette a dolmány, 1830 körül. így kerülhetett a Zrínyi Dolmány Az Atilla Dolmány az egri szabók mesterremekei közé. Viseletleírások a XIX. század első feléből Az egri viseletről az első, képekkel illusztrált leírást 1846-ból ismerjük. 56 (1. kép) A Magyarföld és Népeiben jelent meg és Medve Imre színezett metszete egészíti ki. „A férfiak, ha tehetősbek, sötétkék, prémes dolmányt, s ugyanazon színű magyar nadrágot viselnek, mellynek elejéből az ifjaknál »olajba ment« vörös kendő lóg, nagy czíngombokkal megrakott posztómellényt, nyakkendőt, s ezt kiegészíti egy kis gallérú köpönyeg, melyet félvállra vetve, eléggé bő alját felburkolván, kezökben visznek, s ezt leginkább vőf éleknél, fertálymestereknél s a nép véneinél láthatni. A nőtelenek s fiatal férjek alsó testét többnyire bős kurta rojtos gyolcslábravaló födi; felső részét pedig széles ujjú ing, mellény, s nagy fehér bunda, melly különböző színű selyemmel kivarrott..." A metszeten a különböző viseletdaraboknak szinte minden variációját láthatjuk: bőgatya-ing-mellény; posztónadrág-ing-mellény; posztónadrág-ing-dolmány (háromsoros díszítéssel az elején); posztónadrág-ing-mellény és egy különleges prémes dolmány, vállra vetve. (A kép jobb sarkában lévő férfi vállára vetett prémezett ruhadarab inkább a mentére emlékeztet.) Prémes dolmányról máshol nem olvastunk. A kép egyik sarkában egy 54 BALASSA Iván 1968. 260. 55 FLÓRIÁN Mária 1997. 639-640. 56 SÁVOLY Lajos 1846. 21-22. 309
