Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Kozári József: Adalékok a XIX. század második feléből a Mátra-alja mezőgazdaságának történetéhez

Megnevezés Egységár Összesen Megnevezés krajcárban Cséplés a magtermés 10 %-a 439 Árpa vetése holdanként egynegyed nap 80 20 Gyomirtás holdanként két nap 30 60 Aratás a termés 10 %-a 350 Szalmásgabona fel és lerakása háromnegyed nap 120 90 Cséplés a magtermés 10 %-a 263 Őrzés: csőszbér 3 évi vetésforgó tartamára 60 180 Összesen 3017 Mívelési költség összesen 6892 Egy évre eső mívelési költség 2297 Kataszteri tiszta jövedelem 11 forint A II. osztályozási vidék legjobb szántói 11 forint tiszta jövedelmet hoztak, s így 22 aranykoronásnak számítottak. Az első osztályú földek tisztajövedelme a gyöngyösi piaci árakat figyelembe véve 79 kiló búzaliszt, vagy 20 kiló marhahús, vagy 21 kiló disznóhús, vagy 15 kiló szalonna, vagy 85 kiló só, vagy 110,5 búzakenyér, vagy 554 darab tojás árának felelt meg. Minthogy a gazdák jelentősebb része vidékünkön 10 hold körüli területen gazdálkodott, ennek a tisztajövedelemnek természetesen a tízszeresét könyvelhette el, s ha azt is figyelembe veszszük, hogy a megmunkálás saját munkaerővel történt, akkor az is nyilvánvaló, hogy ez az összeg nem a gazdaság fenntartására és család élelmezésére volt szükséges, hanem egyéb szükségletek kielégítését szolgálhatta, vagy kellő takarékosság mellett a vagyont gyarapíthatta. Egy magyar tarka fajú tehén abban az időben 35 forintba került, de 30 forintért már egy hitványabb lovat is vehettek a ceglédi vásáron. A többi minőségi osztályba sorolt szántóföldek jövedelmezőségét nem kívánjuk a fenti részletességgel bemutatni, csak jelezzük azokat az eltéréseket, amelyek miatt jövedelmük csekélyebb. A másod- és harmadosztályú szántók annyiban különböznek az elsőktől, hogy „ túlságosan sok nedvességet el nem bírnak, és nagy szárazságban aszálynak vannak kitéve".

22 A negyed osztályba tartozók erősen kötött talajúak, ezért megmunkálásuk nehéz. A gyakori esők mindjárt eláztatják őket, s csak nagysokára száradnak ki. Ugyanakkor a „szárazság által is sokat szenvednek. " Mindezek miatt termésük „feltételes", az időjárásnak nagyon kiszolgáltatott. A domboldalakon fekvő negyedosztályú szántók az elázásnak és az eliszapolódásnak természetesen nincsenek kitéve, de a szárazság annál több kárt tesz bennük. A fennsíkokon található ötöd osztályú szántók egy részének közepesen, míg a többinek erősen kötött talaja már nem minden növény termesztésére alkalmas, s a kövesebb fennsíkokon megmunkálásuk is nehéz. A magasabban fekvő földek csak nedves időjárás mellett hoznak „meglehetős" termést, száraz években aszálynak vannak kitéve. Termőerejük közepes, vagy annál kicsit gyengébb, ráadásul - minthogy kukoricának nem alkalmasak - csak „tiszta ugarlás mellett" használhatók, azaz a háromnyomásos rendszerben az első évben az egész területet pihentetni kell, s így csak az ugarlegelőből származó jö22 MBKGY I. szántó II. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11. 228