Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Kozári József: Adalékok a XIX. század második feléből a Mátra-alja mezőgazdaságának történetéhez

Sorszám Község neve: Nagybirtokosok száma Kisbirtokosok száma Szántó Rét Legelő Erdő Szőlő Nádas Haszonvehetlen Összesen Jövedelem 28. Sólymos (Gyöngyössolymos) 1 547 1480 96 998 8097 309 0 633 11613 18 369,42 29. Szent Jakab 5 143 1211 353 240 675 121 0 121 2721 8 844,37 30. Szurdokpüspöki 1 141 800 246 191 1059 120 0 143 2559 7 623,54 31. Szűcsi 6 164 1560 419 305 535 126 0 140 3085 10 680,53 32. Tarr 7 253 1727 494 199 1983 157 0 158 4718 12 186,31 33. Tass puszta 1 0 683 228 156 140 0 0 30 1237 6 693,53 34. Vámosgyörk 4 188 1858 950 993 0 0 0 212 4013 13 818,31 35. Veresmart 1 119 42 37 150 644 89 0 59 1021 2 157,58 36. Visonta 8 426 2859 176 299 208 476 0 249 4267 22 606,15 37. Visznek 4 169 1668 774 1159 0 0 0 192 3793 11 289,15 38. Zsadány (Tarnazsadány) 8 150 1925 1356 831 0 0 6 220 4338 15 030,43 ÖSSZESEN 209 13938 84641 20731 24897 42680 7608 162 10495 191214 662 857,67 Táblázatunk adatai többnyire egyeznek a becslőjárás mezőgazdasági leírásában szerepeltetettekkel, mindössze az összterület tér el 214 katasztrális holddal, de ez lehet összeadási hiba is, amelyre sajnos több példa is akad az 1865-ös kiadványban, a kisbirtokosok számának különbsége pedig inkább számok fölcserélésének tűnik, mint valós, bár egyébkéntjelentéktelen eltérésnek. Mindenesetre a birtokosok száma esetében konstatálható 0,3 százalékos, az összterület esetében pedig 0,1 százalékos eltérés nem akkora ellentmondás, amely alapján a két forrás adatai megkérdőjeleznék egymás hitelességét. A táblázatban közölt összjövedelem mennyiségéből sajnos nem következtethetünk az egyes művelési ágak fontosságára, vagyis jövedelmezőségére. Ehhez nem elég az egyes művelési ágak nagyságának, vagy a szokásos haszonbéreknek az ismerete, - már csak azért sem, mert ilyen adataink mindössze a szántóföldekre vonatkozóan vannak - hanem azt kell megtudnunk, milyen gazdálkodás dívott az egyes területeken, s milyen művelési költség mellett, mekkora jövedelemre lehetett szert tenni. Ehhez a kataszteri iratok egy másik típusa nyújt segítséget, mégpedig a Minőségi osztályok és tisztajövedelmi fokozatok felállítása iránti javaslat nevet viselő dokumentum. Ez az irattípus - melyet az 1875. Évi VII. te. hívott életre - minőségi osztályokba sorolja a vizsgált terület minden egyes parcelláját, és pontosan megállapítja az azon előállítható tiszta jövedelmet. Ez az úgynevezett kataszteri tiszta jövedelem szolgált a földadó kivetésének alapjául az egész országban. Hogy a becslobiztosok alapos munkát végeztek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az általuk meghatározott érték képezi mind a mai napig az ország földterületeinek aranykorona értékét. Hogy a becslést pontosan mikor végezték el nem tudhatjuk, mert a Heves megyei Földhivatal hideg irattárában fennmaradt iratcsomó nem teljes, és az egyes borítékíveken nem szerepel dátum, de az biztos, hogy 1882-ben már készen volt, hiszen az országos összesítés tartalmazza a benne szereplő adatokat. A becslobiztosok a földminőségben mutatkozó eltérések miatt két osztályozási vidékre osztották a Mátra-alja területét, s az alább következő megállapításokat tették. 223