Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

B. Papp Györgyi: Eger a honfoglalás ezredéves jubileumán – a helyi sajtó tükrében

eseményeknek a menetei nagyon hasonlatosak voltak, mivel előre meghatározott rendben és módon követték egymást a kijelölt műsorszámok.

15 Először hálaadó istentiszteleten vettek részt a diákok, melyre nemzeti érzületüket hangsúlyozandó, magyaros vagy a magyarság jelképeit kiemelő ruhában kellett megjelenni. A tulajdonképpeni ünnepség az iskolában zajlott. Menete a következő volt: 1. Himnusz; 2. Igazgatói köszöntő; 3. Vers; 4. Egy előadó méltatja a honfoglalást; 5. Vers; 6. Különböző zenés produkciók. A műsor lezajlása után kirándulást, játékos majálist ajánlottak, amit a szabadban a szülőkkel együtt eltöltve tartották a legkívánatosabbnak. Az egész nap zárásaként a Himnuszt kellett újra elénekelni.

16 Május 8-án a római katolikus népiskolák voltak a sorban az elsők, akik ennek az előírásnak megfelelően és a megkívánt szellemiségben tartottak rendezvényt. A rákövetkező napon volt az iskolák számára kijelölt ünnepnap. A délelőtti istentiszteleten minden egri tanintézet diákja és tanára megjelent, de néhány iskola a közös mise után tartotta meg saját megemlékezését. Az egri községi elemi iskolák, a zárdai leányiskola, a ciszterci rend főgimnáziuma és a magyar királyi állami reáliskola nagysikerű műsort mutatott be ezen a napon. „Emlékezetes marad ez a nap mindazok előtt, akik látták az ifjúság örömünnepét vagy részt vettek abban: mert látták lelkesülni a jövőt, a második ezer év első nemzedékét, a letűnt első ezer év határánál..."

11 A legnagyobb érdeklődést a reálgimnázium ünnepsége váltotta ki, amit sokan végül, nem is tudtak megtekinteni, „...több százra tehető azon meghívott illusztris vendégek száma, akik távozni kénytelenek, mert a rendezőség sehogy sem tudott helyet szorítani nekik a villámfénnyel kivilágított s nemzetiszínű drapperiákkal és a magyar nemzet czímerév el fényesen dekorált teremben. "

18 Egy régi szép szokást is felelevenítettek a diákok, mégpedig azt, hogy platán emlékfát ültettek az intézet udvarán.

19 Ugyancsak fát ültetett Kolozsvárz József királyi törvényszéki bíró saját házánál családi ünnep keretében.

20 Boldizsár Román, az egri magyar királyi dohánygyár igazgatója sem a széles nyilvánosság előtt cselekedett, amikor a dohánygyár vásártéri telepén nyolc millenáris emlékfát ültetett „szép csendben". Az újság tudósítója meg is fedte ezért: „Nagyon dicséretes, de miért csendben?"

21 Néhány nappal később az angolkisasszonyok polgári és felsőbb leányiskolája valamint tanítóképzője, majd az érseki tanítóképző, az érseki joglíceum, Perlbergerné Lakner Irén magániskolája és végül, de valóban nem utolsósorban az izraelita elemi iskola ünnepsége következett, amely kiemelkedően jól sikerült. „Azokban a fényes, nemzeti érzületet oly meghatározóan kifejező ünnepségeken, melyeket Eger város különböző iskolái és tanintézetei tartottak a haza ezeréves fennállásának emlékére, úgy külső csínban, mint belsőleg is átérzett hazaszeretetben az elsők közt foglalhat helyet az izraelita iskola ünnepe. "

n A legkisebbek sem maradtak el nagyobb társaiktól, ők is figyelemreméltó műsorral készültek a város két óvodájában. „Lélekemelő volt a gyermekek szavalata, éneke, 15 Kelemen Lajos egri tanító állította össze a programot, amit követtek az iskolák. 16 Egri Újság 1896. április 24. 17 Egri Újság 1896. május 12. 18 Egri Újság 1896. május 12. 19 Egri Újság 1896. május 12. 20 Egri Újság 1896. április 17. 21 Egri Újság 1896. április 17. 22 Egri Újság 1896. május 19. 197