Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
B. Papp Györgyi: Eger a honfoglalás ezredéves jubileumán – a helyi sajtó tükrében
В. Papp Györgyi EGER A HONFOGLALÁS EZREDRÉVES JUBILEUMÁN - A HELYI SAJTÓ TÜKRÉBEN Kévésünknek adatik meg, hogy nemzetünk históriájának nagy csomópontjait millenáris rendezvényeken ünnepelve gondolhassuk újra, értékelhessük át, vagy csak egyszerűen büszkén örvendezve próbáljuk meg újra feleleveníteni, átélni a magyar nép dicső múltját, valamint elmerengeni jövendőjén. Millenniumi évet írunk az idén is, az államalapításra emlékezünk. Azonban nem ez az első millenniumi év a magyar történelemben. Ezt megelőzően a múlt század végén tartották meg országszerte a honfoglalás ezeréves évfordulójának tiszteletére rendezett eseménysorozatot. Hogyan is ünnepeltek elődeink, közelebbről Eger város, és az egriek? Milyen módon tették emlékezetessé maguk számára és számunkra is e jeles dátumot? Úgy érezzük mindenképpen érdemes visszatekinteni most erre a jubiláris évre, talán egy kis összevetést tudunk tenni mi, kései utódok is, - hogyan változott valamivel több, mint száz év alatt az ünneplés módja, mikéntje. A megemlékezések érdekesebb mozzanatait a sajtó segítségével elevenítjük fel. Sok apró részletet hagyunk láttatni, mivel fontosnak éreztük visszaadni a kort, és folyamatában figyelni a történéseket. Ezért nem elsődleges célunk az elemző feldolgozás, sokkal inkább a hiteles ábrázolás. Fentebb felvetett gondolatainkra így talán könnyebb lesz a válasz, és könnyebb lesz az összehasonlítás. Az események sokaságában nehéz volt - nem is lehetett szétválasztani -, hogy csak kizárólag az egri történések kapjanak helyet a tanulmányban, mivel Eger a megyei, és az országos központi, budapesti rendezvényeken is képviseltette magát. Ennek következtében néhány megyei vonatkozású, és a fővárosi események leírása szintén szükségesnek találtatott. Elöljáróban még annyit, hogy nem ok nélkül nem említettük idáig az első millenáris év pontos dátumát. Nem véletlenül tettük ezt, mivel a történészek között is vita támadt ez ügyben. A kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchiában széles körű fejlődés indulhatott meg a magyarországi területeken is. A külföldi tőke beáramlása kedvező hatást gyakorolt nemcsak a gazdaságra, a társadalomra, hanem az életformában és az életviszonyokban is módosulások történtek. A kedvező változások nyomán és a megenyhült politikai események következményeként, a magyar nép számára lehetőség kínálkozott múltjának lényeges csomópontjain elgondolkozni, felidézni, megünnepelni azokat. Ilyen körülmények közepette felmerült, mikor volt pontosan a honfoglalás, a nemzet legfontosabb történelmi cselekedetének éve? Ez a kérdés foglalkoztatta a közvéleményt, de nyilvánosan és hivatalosan a vallás és közoktatási miniszter intézte az Akadémiához 1882. októberében. A tudósoknak az időpontról különböző feltételezései voltak. A kormány végül Pauler Gyula véleményét fogadta el, miszerint a honfoglalás 895-ben történt meg, így a millennium éve 1895-ben határoztatott meg. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2000. 193
