Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Bodó László: Adatok Kenzić Károly családjának és leszármazottainak a történetéhez II.
egyáltalán nem magyar. Valószínűsíthető az is, hogy Köllner Károly és felesége nagyszülei voltak Köllner Ilonának és Kornélnak! Névmagyarosítással Erdélyben Csak a 2000. év legelején jutott tudomásomra, hogy Honig Vilmos tábornok nyugállományba történt helyezése környékén kérte a magyar királyi belügyminisztert családnevének magyarosítására. Leánya: Henkey-Hőnig Katalin asszony szerint édesapját Gömbös Gyula (egykori tiszttársa, a későbbi miniszterelnök) inspirálta a névmagyarosításra. Miskolc thj. város polgármesteri hivatala 1933. július 17-i keltezésű, 12 240/ki. 1933. számú határozatában, melynek tárgya Honig Vilmos Lajos miskolci lakos névváltoztatása, értesítette nevezettet, hogy a m. kir. belügyminiszter 1933. július 8-án kelt 34 271/1933. számú elhatározásával engedélyezte, hogy Nádasdladány községben 1879. évben született r. kath. vallású Honig Vilmos Lajos miskolci lakos kérésére, valamint Dezső Vilmos Imre és Margit Katalin Lujza nevű kiskorú gyermekeinek családi nevét „Henkey-Hőnig" névre változtassa át. A polgármesteri hivatal egyidejűleg értesítette a miskolci rendőrkapitányságot, hivatkozva a 63 410/1930. VI. BM sz. rendeletre. A határozatot aláírta Rimóczy aljegyző (a polgármester megbízásából), a kiadmányt hitelesítette Tiszay irodaigazgató. 28 Henkey-Hőnig Vilmos második (Lajos) utónevével sem katonai nyilvántartási anyakönyvében, sem a - majdnem minden évben kiadott - m. kir. honvédségi névkönyvekben, sem a Honvédségi Közlöny/ök/ben sem találkoztam kutatásaim során. Ami még érdekesebb: a magyarosított kötőjeles családnévvel (Henkey-Hőnig) a tábornok által készített származék táblázatban sem. 29 A névváltoztatási ügyirat arról is szólt, hogy Henkey-Hőnig Vilmos Lajos csak két gyermeke számára kérte a családi név megváltoztatását, pedig több gyermeke volt. Első feleségétől (Gröber Olgától) négy fiú, második feleségétől (Gröber Margittól) pedig egy leány. A családhoz tartozott még Szinyei Béla is, aki a második feleség első férjétől született. 30 Henkey-Hőnig Vilmos Lajos 1933. március l-jével került nyugállományba. Nyugdíjazást kérő okmányában Miskolcot jelölte meg állandó lakhelyéül. Ekkor 54 éves volt. 31 Nyugállományúként több megbízatást vállalt, ezek között pl. Miskolc város törvényhatósági bizottsági tagságát, a Miskolci Atléta Kör elnöki tisztét, a Magyar Cserkész Szövetség II. területi tanácsának elnöki tisztét stb. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) a trianoni békediktátummal hazánktól elszakított Erdélyt megosztotta. Az északi részt Magyarországnak juttatta vissza, a déli részt viszont Romániának hagyta. Ez a döntés mindkét országnak sok-sok csalódást okozott, rengeteg családot szakított szét és számtalan egzisztenciát tett tönkre. Székely és ma28 A „Határozat" eredetije Henkey-Hőnig Katalin tulajdonában van. 29 Lásd a Grober család 3. 9-10. - Henkey-Hőnig Katalin birtokában. 30 Uo. 9-10. 31 Adatlap a katonai felső vezetés (1919-1945) tanulmányozásához. Ez az iratanyag 13 lapból áll. Az első hat lap tkp-en kérdőív, amit Henkey-Hőnig Vilmos m. kir. vezérőrnagy ceruzával töltött ki. Ehhez csatlakozik egy „Nyilatkozat". Ez kiegészül egy 2+5 lapnyi géppel írt anyaggal, amely pontosítja a ceruzával rögzített és javított lapokat. - Az irategyüttes Henkey-Hőnig Katalin aszszony tulajdonában van. 173
