Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Horváth László: „Szabadalmas Gyöngyös várossa szabadságának eredetéről” Ismeretlen verses krónika Gyöngyös történetéről és politikai küzdelmeiről
A Grétzi nevű szerzőt így a XIX. század harmincas éveitől kezdtem el keresni. Sem a városi intelligenciában, sem az egyházi emberek között nem találtam nyomát. Fáy Zoltán, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár vezetője, az 1998-ban szerencsésen megtalált, a gyöngyösi kolostorban elfalazott hatalmas iratanyagban szívességből képes volt az egész Szalvatoriánus Rendtartomány személyi állományát „átvilágítani". Nemhogy Grétzy Antalt nem talált, de a XIX. század első felében is mindösszesen három Antal nevű szerzetesük vagy teológus hallgatójuk volt. 1818-ban ugyan a forrásokban felbukkant egy Gétzy Anzelm (és nem Antal) nevű teológus hallgató Gyöngyösön, de hamarosan elhagyhatta a rendet, mert ezt követően a forrásokból nyoma veszett. Szerzőségét nem érzem bizonyítottnak. Magának a Grétzy vagy Grétzi családnévnek se volt nyoma a gyöngyösi közéletben. Ám amikor megjelent a Heves Megyei Levéltár összeállítása az 1848-49-ben szolgáló Heves megyei nemzetőrök névsorával 15 , váratlanul felbukkant három Gréczi nevű gyöngyösi nemzetőr is: GRÉCZI ANTAL 26 éves, családfő, földműves, lakása: III. fertály, 1. járás, Vásártér, tisztsége: közvitéz GRÉCZI ISTVÁN 43 éves, családfő, szőlőműves, lakása: III. fertály, 1. járás, Vásártér, beosztása és tisztsége: 3. osztály, közőr GRÉCZI MIHÁLY 39 éves, családfő, földműves, lakása: IV fertály, 1 járás, Sólymos utca, beosztása és tisztsége: 1. osztály: 2. főhadnagyi szakasz/3, osztály, közvitéz Utólag félő, sosem lehet teljes bizonyossággal eldönteni, hogy az 1848-ban 26 éves Gréczi Antal volt-e a szerzője „Szabadalmas Gyöngyös várossá..." versezetnek valamikor 18-22 éves korában. (22 éves lenne az 1844. évi Csiba Antal-féle bíróválasztási küzdelmek idején) Nevét a helyi gimnázium névsorában sem találtam, másként pedig meglepő lenne jogállását tekintve az ő szerzősége. Annyit utólag is ki lehet deríteni, hogy Csiba Antal mikor ellene a törvényszék megkezdte a vizsgálatot, neki látott a gyöngyösi privilégiumok, régi iratok lemásoltatásának, és jó embereinél, különböző céhek ládáiban hiteles pecséttel ellátva megőriztette, oltalmazta azokat.' 6 Lehet, hogy egy ilyen gyöngyösi privilégiumokra vonatkozó iratköteggel és néhány népszerű színmű ismeretével vágott neki szerzőnk műve megírásának. Az mindenesetre mutatója lehet a gyöngyösi polgárosodás és öntudat előrehaladtának, hogy egy viszonylag egyszerű gyöngyösi kapás - bár aktuálpolitikai indokoktól is hajtva - verset tud írni szeretett városa helyzetéről, hajdani kiváltságairól. Gyöngyös nem volt a Múzsák által különösen kedvelt város. Ritka a Gyöngyösről szóló vers, de különösen ritka a históriáját lírába önteni szándékozó alkotás. Mégha a poétikai értékek hagynak is maguk után némi kivetni valót, e sorokat közre adni feltétlen érdemes, mert gazdagodik ezáltal a megye és a város irodalomtörténete. IRODALOM FÁY Zoltán 1999 Ferencesek Gyöngyösön, Budapest FÜLÖP Lajos 1997 A gyöngyösi irodalom hagyományaiból. írói pályák és törekvések a XIX. század első felében In.: HORVÁTH László /Szerk./ Mátrai Tanulmányok 1997. Gyöngyös, 181-216. 15 P. KOVÁCS Melinda-KOZMA György Bertalan-SZABÓ Jolán 1999. 234. 16 SEBŐK László, Ethei 1880. 263. 154
