Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon
Szólnunk kell a földgáz jelenlétére utaló történeti adatokról. 1850 körül még megvolt Bélapátfalván, a Bélkőn egy barlang, amelyet Fényes Elek említ 1851-ben. 258 Erről írták az időben, hogy abból sajátságos gáz tör elő, amely néha világít is a sötétben, akár a fáklya. 259 A jelenség földgázra utal, amely mocsárgáz (CH 4 ), azaz metán lehetett. Bükkszékről a XIX. századi újságcikkekben többször olvasható, hogy kútásás során, amikor egy bizonyos mélységre leástak, ahol már a további munkavégzéshez világítani kellett, akkor a kútban váratlanul a nyílt láng hatására a jelenlévő metángáz belobbant. A falu határában a XVIII. század végén több kút látta el vízzel az ott élőket, melyeket a közelben lakókról neveztek el Huszár Kútjoknak vagy Deme Rozál kútjának. A Bükkszék, Terpes és Szajla hármas határában állt a Szerecseny kútja.. 260 A kút a kőolaj nyomokat tartalmazó forrásról kaphatta a nevét. Ma ezt a helynevet nem ismerik. A recens földrajzi névanyagban található a Szerecsen-völgy határnév, az egykori kút környékének továbbélő emléke. 261 Külön figyelmet érdemelnek a Mátra vidékén a széndioxid gázömlések, szivárgások, kitörések. A XIX-XX. század fordulóján Parádóhuta fölött a Méhész-kerti erdészháznak az időben mélyített kútját a széndioxid betörés miatt nem tudták befejezni. Mátraderecske környékén régóta ismeretesek a természetes gázszivárgások. Az 1930-as években, a község határában egy szénkutató fúrás 56. méteréből 50 liter percenkénti hozammal olajos széndioxidos víz tört fel. Akkor ezt a fúrást csevicekútnak építették ki. A község északi szélén, a Kovacsói patak egyik oldalvölgyében kútásás közben erős széndioxid betörés volt. A fakasztott víz kémiai jellege nagymértékben hasonlított a parádi Szent István csevicekút vizéhez, ui. 1,9 gramm oldott széndioxid volt egy liter vízben. A mára már beomlott kútban a felszín alatt csupán fél méter mélyen állt a gáz, s az egy esetben még halálos balesetet is okozott. 262 Mátraderecskén az 1950-es, 1960-as években is észleltek gyengébb gázszivárgást. Legutóbb 1992. január 22-e után polgári védelmi szakemberek észlelték, hogy széndioxid és metángáz szivárog a felszínre. A különböző erősségű gázszivárgás kiváltó okai közt nem csupán az emberi tevékenységnek (kút- és pinceásás, vagy házalapozás) lehet szerepe. Kiválthatja a kisebb intenzitású, a térségben kipattant földrengés is. A már kicsi, 2-5° intenzitású földrengések, ha károkat nem is okoznak, de képesek a kőzettömeg átmozgatása útján új utakat nyitni a kőzet meglévő résrendszerén, amelyen keresztül a felszínre áramlanak a gázok. 1980-87 között öt ízben pattant ki rengés Párád, Recsk és Bélapátfalva térségében. 263 A széndioxid (C0 2 ) megléte azért érdekes, mert általában a mélyben keletkező kőolaj és földgáz ún. „kísérőgázár szoktak lenni a nitrogén (N 2 ) és a kén-hidrogén (H 2 S). A széndioxidok a felszín alatti vizekben elnyelődve oldódnak, máskor természetes szénsavas (gázos) vízként törnek a felszínre. Az ilyen forrásokat hívták a régi Magyarországon borkútnak, s borvíznek, valamint szláv szóval csevicének. Ma a Mátra vidékén a csevice elnevezés széles körben elterjedt a fenti széndioxidos források elnevezésére. 264 258 FÉNYES Elek 1851. 1. 29. 259 KOLACSKOVSZKY Lajos 1946. 8. 260 HML IV-9/d/47. Polgári perek. 1772. Nr.o 768. 261 Heves megye földrajzi nevei. 1970. 98. 262 NAGY Géza 1992. 324-325 263 Recsken 1980. I. 24., 1987. VII. 1., 1987. VII. 4.; Párádon 1987. IX. 9-én és Bélapátfalván 1986. 1. 2-án pattant ki rengés. - NAGY Géza 1992. 324-325. 264 A parádi, recski, terpesi csevicére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1998. 33-89. 138
