Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

A szurokfőző gödröket Erdélyben is alkalmazták még a XIX. század második felében. A Nagyszeben melletti Resinár községben nyaranta sok ember gyűjtötte és főzte nagy földedényekben (gödrökben) a szurkot, amelyet kerek kászuban (fakéregből készült edényekben) szállítottak Nagyszebenbe, amelyet ott szappan- és terpentinfőzőknek adtak el.

97 b) Kettősfalú szurokégető kemence A XIX. századi Észak-Magyarországon és Erdélyben agyagból vagy téglából építettek az előbbinél nagyobb méretű, olyan sajátos kemencetípust, ahol egyetlen égetéssel elvégezhető volt a fenyőfa száraz lepárlása. Ennél a szurokkészítéshez építettek egy kettősfalú kemencét, s ennek a hézagait - a két fal közötti rést - a fenyőfa tuskójának szétdarabolt anyagával rakták meg. A belső kemencét alulról felfűtötték, s így indították meg a fenyőfa száraz lepárlását. A munkák során először a terpentin folyt ki az előre elkészített csatornákon, legutoljára pedig a szurok. A falepárlást egészen addig folytatták, amíg a kettős fal között felhalmozott fenyőfadarabok már-már tüzet nem fogtak. Ekkor a lángokat elfojtották, viszont a magas hő hatására a szurok utolsó cseppjei is kiszivárogtak.

98 A XIX. század végén a Pozsony megyei malackai uradalomban mintegy 12 szurok, ill. kátrányégető kemencét működtettek. Ezekben is a kivágott erdei fenyőtuskók gyantában dús részeiből, száraz lepárlással nyerték a terpentinolajat, a kátrányt vagy szurkot, a faecetet és a faszenet. Egy-egy szurokégető kemencébe, a víztartalomtól függően 50 űrméter kb. kétszázötven-háromszáz métermázsa tuskófát raktak be, amelyből átlagosan 14 napig tartó lepárlás után 8,8 q terpentin olajat 13,75 q kátrányt vagy szurkot és 36,0 q faszenet kaptak.

99 A Malacka környéki kiterjedt erdei fenyvesekben a kátrány vagy szurokégető kemencébe 30 cm hosszú és 3 cm vastag darabokra hasogatott fát helyeztek, többnyire függőlegesen. Kívülről fűtötték a kemencét, s az abban légmentesen elzárt fából távozó gáznemű anyagot rezcsövön vezették ki a hűtőberendezésen keresztül. Az így kicsapódó anyagot azután edényekben felfogták.

100 c) Vasretorta A nagy vasretortákban a légszáraz, fürészelt, kb. 10 cm átmérőjű darabokra hasított és 15-20%-os nedvességtartalmú fát kívülről fűtötték, s a levegő kizárásával 275 °C-ra hevítették. Ezzel az eljárással önmagától 350-400 °C-ra emelkedik a hőmérséklet. A szenesedési folyamat végeredményeként a retortában kb. 26,7% faszén marad vissza, míg a többi termék (6,7% kátrány, 4,4% ecetsav, 43,6% víz, 1,8% faszén és 16,8% fagáz) gáz alakban távozik és a hűtött szedőkben részben cseppfolyósítható. Egy űrméter előszárított bükkfa (400 kg) 20% víztartalommal száraz desztillációja során (hevítés levegő kizárásával) 120 kg faszén, 160 kg faecet, 24 kg fakátrány és 96 kg gáz képződik.

101 97 GERGELYFFI András, 1809. 93.; TARISZNYÁS Márton 1978. 26-27. 98 SUGÁR István 1978. 802.; GERGELYFFI András, 1809. 93. 99 BOROVSZKY Samu Én. 286-287. - Az űrméter egy m

3 tűzifa neve, amelynek külső méretei megfelelnek 1 m

3-nek, azonban a fahasábok közötti hézagok miatt egy tömör m

3-nek csak kb. 2/3-ad részét teszi ki. - SCHACK Béla 1931. IV. 283. Ha 25 űrméter fa 125 métermázsa, CSAPODY István 1975. 125-, akkor 50 űrméter 250 q-ra (métermázsa) becsülhető. 100 Pallas Nagy Lexikona 1895. 273-274. 101 RÖMPP, Herman 1981. 1. 621-622. 114