Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Vaday Andrea: Kutak Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyen

abszolút és relatív értékben lényegesen magasabb a házak száma, viszont a tároló és jóval kevesebb a hulladékgödör, mint a szarmata telepen. A kutak a két település szerkezetének megfelelően helyezkednek el. Az alábbiakban a két korszak kútjait veszem sorra, és néhány jellegzetes kútanyagot mutatok be. 5. objektum - szarmata kút, másodlagos felszíni avar anyaggal Igen magasan, már a szántott réteg gépi eltávolítása után jelentkezett a kút. A csaknem kör alakú akna felső átmérője: 320x300 cm. Bontási mélysége 265 cm. víz feltörési szintje 245 cm volt. Az felső 40-45 cm-es, nagyobb átmérőjű részből, a fekete, agyagos betöltődési rétegből néhány avar edénytöredék került elő. A kútakna lépcsőzetes, befelé szűkülő, tölcséres formájú volt. A keleti oldalon az aknafal függőleges esésű, a nyugati oldalon kissé rézsűs volt. A nyugati objektumrészbe az oldalfaltól a fekete agyagos humuszos betöltésben a kút közepe felé lejtő, keskeny, egymással párhuzamos két réteg nyúlt be 50 cm hosszúságban 20 illetve 60 cm mélységben indulva. Alatta, 85-90 cm mélységben, egy nyugat felé erőteljesen keskenyedő 55-10 cm-es sárga agyaggal kevert, fekete réteg húzódott, amely a nyugati fal felé keskenyedett és a nyugati faltól mintegy 15-20 cmre véget is ért. Ebben a rétegben volt a szarmata anyag legnagyobb része. Ez alatt nem sokkal hasonló, de keskenyebb és csak a nyugati falnál jelentkező zárvány helyezkedett el. 200 cm mélyen a nyugati aknafaltól az akna közepéig benyúló 10-12 cm vastag, égett törmelékes lencse helyezkedett el pár edénytöredékkel és állatcsonttal. A fent gödörszerű, majd egy padkában végződő kútrész alatti akna betöltődése egyébként egységes volt, mely még az objektum alsó, felvizesedett részén is alig vált el színében az altalajtól.

16 A kút vízhozama igen jó volt, olyan erős volt a víz feltörése, hogy kézi méréssel nem lehetett tovább bontani. 9. objektum - avar kút, másodlagos szarmata anyaggal Már a gépi munka során, a szántott rétegben avar kerámia töredékek kerültek elő, jelezve a kút feltöltési rétegét. A kúthoz egy - a járószintnél mélyebb - használtai felület csatlakozik az északkeleti oldalon. A kútba csak igen kevés szarmata edénytöredék került be másodlagosan. Az objektum átmérője: 160x180 cm, mélysége 260 cm. A kútakna hengeres, de ferde, szabálytalan falú volt. Mind a használati felület, mind a kút felső része azonos betöltésű volt. Az akna fölött 80 cm vastag volt az említett betöltés, amely gödörszerű feltöltésnek tűnt. Fent, a nyugati részén, egy ferdén húzódó, 10-40 cm között változó vastagságú hamus, foltban volt régészeti anyag. Ez alatt, de az akna keleti felében, a déli falig húzódó, 75 cm átmérőjű agyagos, paticsos lencsében kerámia töredékek és egy magkő hulladék darabja került elő. A lencse 48 és 80 cm között jelentkezett. Ugyanitt az északi részen, az állatjárások bolygatták meg a feltöltést. A lencse déli részén, alul, egy égett rétegben több kormos, igen mállékony cserép került elő. A kútakna betöltése ez alatt 70 cm vastagon kissé volt csak kevert. 140-250 cm között, keleti irányban lejtő elszíneződés jelentkezett, amely egy gödörszerű betöltést jelzett.

17 Ez a mélyedés a keleti aknarészen volt a legmélyebb, 60 cm. Itt is volt szórványos anyag. Ez alatt a vízig tufa törmelékes kevert volt a föld, a kút természetes beiszapolódását jelezve

18 Az avar kerámia anyag legnagyobb része kézzel formált. Általában homokkal soványított, de kissé vagy erősen 16 Határoló koordináták: 00/+20: 00/+30: +10/+20: +10/+30. 17 Ez a mélyedés nem gödör, csak az alatta fekvő vizes rész megsüppedt a betöltés súlya alatt. 18 Határoló koordináták:-10/+80, -10/+90, 00/+80, 00/+90. 96