Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Szilvásvárad-Töröksáncon
bok bizonyítanak. 188 А На B2 periódus végén, а На ВЗ periódus (i.e. 8. sz.) idején feltehetően a preszkíta vándorlások hatására a település élete megváltozott. Ez a Párducz Mihály által megfigyelt rétegviszonyokban, a 3. és 5. ház egyszerűbb, eddigiektől eltérő szerkezetében, az erődítés, a földsánc és árokrendszer felépítésében és a keleti, valamint déli hatásokat tükröző leletanyagban - perem fölé magasodó kétfülű csésze, bepecsételt díszű darab, perembevagdalással díszített kerámiatöredékek, csontzabla, átfúrt csonttárgy 189 jelentkezett. Bükkszentlászló-Nagysánc gazdasági, hatalmi központnak tekinthető nagy alapterülete, gazdag fémanyaga és az állatcsontvizsgálatok eredményei alapján. Leletanyagában az általános késő bronzkori, kora vaskori típusok mellett a kyjaticei kultúra klasszikus leletei fordulnak elő. Megjelennek benne a keleti és déli kapcsolatokra utaló bevagdalt peremű fazéktöredékek és egy bütykös fültöredék is, több, a kyjaticei kultúra kései barlangi leleteire jellemző bekarcolt vízszintes és háromszög alakú motívummal díszített darabbal együtt. 190 Lakossága a Ha A második felében és а На В1 periódus idején magaslati, jól védhető helyen lakott, de az erődítést nagy valószínűséggel csak а На В periódus második felében építette fel. 191 Feltehetően a preszkíta bevándorlási hullámok először az erődítés elkészítésére, majd а На B2 periódusra datált 192 fém kincseinek elrejtésére, a telep elhagyására késztették a kyjaticei lakosságot. Az erődítést Cserépfalu-Mésztető esetében is a település életének későbbi időszakában, feltehetően a kora vaskor idején emelték, 193 amit néhány a preszkíta időszakra datálható edény töredék valószínűsít. 194 A füzérdíszes edénytöredék 195 , valamint az ördöngősfüzesi-erdőszentgyörgyi és a sitnói horizont emlékanyagában megtalálható hasonló darabok miatt а На B2 időszakra datált bronz csésze 196 alapján feltételezhető, hogy a Perőcsény-halyagosi földvár népessége is megmaradt a hegyen а На B2, 3 periódusban. A Szilvásvárad-töröksánci földvár a Ha Al periódusban népesülhetett be, а На A2 és а На В1 periódus idején élte fénykorát. Leletanyagában sok a gávai, ezen belül is a keleti kapcsolatokra utaló darab, ami a gávai népességgel való békés kereskedelmi, gazdasági viszonyra utal. A többi vizsgált földvárhoz hasonlóan kezdetben csak a természetes adottságokat, a jól védhető magaslati helyet használták ki lakói, az erődítést a település későbbi 188 D. MATUZ Edit 1992. 19-20, II. tábla 2, 3, IV. tábla 2. 189 D. MATUZ Edit 1992. 17-20, 22-23, 27-28, 35-36, 12. kép, III. tábla 3, XXI. tábla 2, 3, XXV. tábla 2, 5, XXVI. tábla 11, XXVII. tábla 1-3. 190 D. MATUZ Edit 1994. 23, 25, 31-32, XII. tábla 2, 7, XV tábla 12, XVI. tábla 5, 7-9, XVII. tábla 1,5-7, 10, 15-17. 191 D. MATUZ Edit 1994. 27-30, 32. 192 KEMENCZEI Tibor 1966a 53-54, 60-62, 69. 193 NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György 1992.12. 194 KEMENCZEI Tibor 1988. 93, 96, 5. kép 7-12. 195 NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György-MIKLÓS Zsuzsa 1979. 76. tábla 2, 131. jegyzet 196 SZILAS Gábor 1999. 40-42. *A feldolgozás az OTKA támogatásával készült, a pályázat száma: T 022815 A rajzokat Bánsághi Judit készítette, munkáját ezúton is köszönöm. Lektori véleményéért dr. Kemenczei Tibornak mondok köszönetet. 49
