Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Király Júlia: Sajtógyűjtemény a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában

Az 1911. január 1-jei Színházi Hét interjút készített Gárdonyival Egerben abból az alka­lomból, hogy századszor játszották „A bor" című népszínművet. 133 Az Ország-Világ ké­pes hetilap 1892. évi 13. számában fotóval együtt közölte a Magyar Hírlap szerkesztőit, újságíróit, köztük Gárdonyi Gézát. 134 A Magyar Közélet 1906. március 11-én a „Kis Ka­tica-bogár" kritikáját közölte. 135 A Magyar Kritika című kéthetente megjelenő lap, me­lyet Benedek Elek szerkesztett, 1898. szeptember 15-én közölte Gárdonyi Géza „Az én falum" című novelláskötetének kritikáját. 136 Néhány figyelemre méltó mondat a kritiká­ból: „Érzés, kevés cselekvés, - íme ez Gárdonyi tehetségének mai fejlődési foka. Hangu­latelemzés, nemes és tiszta, megható és megindító, felemelő és becsületes hangulatok ... nem nagy mesék, kevés cselekvés, de azokban a részlet a fő, az apróság, az árnyalat, a miként, nem a mi. Hogy hogyan fog fejlődni, s hogy fejlődni fog-e? Ki tudja megmonda­ni. Mindenesetre kívánatos lenne, hogy fejlődjék, mégpedig éppen a meseszövés biztos­sága dolgában. Egy azonban kétségtelen, az, hogy ez a kötete etnográfiai szempontból is kitűnő, mert a magyar paraszt lelki nyugodalmát, színekben gazdag példákkal, egy köl­tői lélek érzésein át festette". A Katholikus Egyházi Tudósító 1915 márciusában Gárdonyi „Március" című novel­lájából közöl részleteket. 137 A Hasznos Tanácsadó című újság 1899 egyik számában Gár­donyi Géza „A légy" című elbeszélését közölte. 138 Gárdonyiról nemcsak a budapesti lapok írtak, s Gárdonyi nemcsak a budapesti lapok­nak írt. A gyűjtemény tartalmaz egri és Heves megyei újságkivágatokat is. 1913. január 15-én az Eger című politikai és társadalmi lap tárcája szó szerint közli Gárdonyi levelét, melyet az író az egrieknek írt. 139 Ez a levél akkor született, amikor Gár­donyiról utcát neveztek el a városban. Az Egri Napló című függetlenségi és '48-as politikai napilap szintén Gárdonyi egyik levelét közli, melyben az író egy róla megjelent téves információt helyesbít, hogy tudniillik nem tudott könyvet kölcsönözni a líceumi könyvtárból, mivel az nem nyilvános. 140 Ebből kiindulva azt fejti ki, hogy mennyire fontos lenne, hogy Egernek nyilvános könyvtára lenne. „Modern könyvtár kellene nekünk, a mai kor műveltségét tartalmazó, ha csak kezdetleges 1000-2000 korona évi költséggel állítanánk is fel. De legalább ide Egerbe is eljutna egynéhány sugara a világkultúrának. „Foglalkozik a Gárdonyi utcával az Egri Újság két száma is. 141 Az Egri Újság közli Gárdonyi üdvöz­lő levelét, melyet Madarász Flórisnak írt abból az alkalomból, hogy a színházban be­mutatták „Hajótörés" című három felvonásos színművét. 142 Az Egri Újságból szárma­zik az a kivágat, amely a Falusi verebek egri bemutatójának kritikáját közli. 143 Ugyan­133 Színházi Hét, 1911. Lelt. sz. 77.372.1.1. 134 Ország-Világ, 1892. Lelt. sz. 77.368.1.1. 135 Magyar Közélet, 1906. Lelt. sz. 77.359.1.1. 136 Magyar Kritika, 1898. Lelt. sz. 77.360.1.1. 137 Katholikus Egyházi Tudósító, 1915. Lelt. sz. B. 76.276.1. 138 Hasznos Tanácsadó, 1899. Lelt. sz. 77.349.1.1. 139 Eger, 1913. Lelt. sz. B. 76.268.1.a. 140 Egri Napló, 1913. Lelt. sz. B. 76.271.1. 141 Egri újság, 1912. Lelt. sz. B. 76.273.l.c, d. 142 Egri újság, 1912. Lelt. sz. B. 76.273.1.b. 143 Egri újság, 1909. Lelt. sz. B. 76.273.1.a. 490

Next

/
Oldalképek
Tartalom