Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Király Júlia: Sajtógyűjtemény a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában

donyi Gézának egyik novelláját, az Ali rózsakertjét rendezték filmdrámává s a közeli hetekben már bemutatása is kerül az egyik fővárosi mozgóban... Domó Oszkár bírta rá az elhatározása s Gárdonyi instrukcióinak megfelelően ő végezte a rendezés munkáit is. A fölvételek Egerben készültek, négy hétig dolgoztak rajta az Eclair gyár rendezői és operatőrei. A filmdráma vagy másfélezer méter és a főbb szerepeket Palágyi Lajos színtársulatának tagjai játsszák". A következő rövid hír Az Est 1911. január 17-i számából való

66 „Néhány fővárosi újság vasárnapi számában kommünikék jelentették, hogy az Uránia Színházban ma este »előkelő műkedvelők« jótékony célú előadást rendeznek. A programban többek között „A nőkérdés" című darab is szerepel, amelynek szerzője állítólag Gárdonyi Géza. Ezzel szemben a kiváló írótól ma a következő energikus táviratot kaptuk: „ Kérem szíves közlését. Urániában színre kerülő Nőkérdést nem én írtam. Nevem bitangolása ellen tiltakozom Gárdonyi Géza". Érdekes válaszadása jelent meg az írónak 1913. január 9-én.

67 írókat kérdezett Az Est a választói jogról. Gárdonyi válaszolt a leghosszabban. Válaszát így kezdi: ,JAire fontos itt akármiféle választó jog is? A mi palamentünk orgonájába akárhogy választjuk össze a sípokat, ezentúl is csak Bécsben billegetik" Gárdonyi utólag tollal javított néhány gondolatában. Az 1902-től Budapesten kiadott Az Újság című napilap is járt Gárdonyinak. A család egy számot őrzött meg a Zéta című történelmi dráma Nemzeti Színházi bemutatójáról.

68 A cikk nagyon epés és elmarasztaló. A többi összegyűjtött újságcikk valószínűleg munkájának elengedhetetlen kellékei. Az Újság 1913. március 23-i számában Takáts Sándor írt „Török portya" címmel elbeszélést.

69 Gárdonyi több helyen jelölt és húzott alá szavakat, kifejezéseket a cikkben, de megjegyzést sehol nem olvasunk. Az Újság 1909-ben több mellékletet is jelentetett meg az úrinők és úriemberek viselkedési normáiról, a kártyajátékok szabályairól. Ezek gyakorlati útmutatások voltak a mindennapi élethez. Az író ezeket mind összegyűjtötte.

70 Nagyon érdekes életrajzi adalékokkal szolgál A Nép című napilap néhány újságkivágata. A Nép 1921. december 28-i számában közlik Tomcsányi miniszterelnök válaszát Gárdonyi felvetésére, amelyben a szerzői jogi törvényről tesz javaslatokat. Ez A Nép 1921. december 25-i számában jelent meg.

71 Gárdonyi Géza a törvényről szóló javaslatait jól ismerjük kéziratos feljegyzéseiből. Tomcsányi válaszadásából kitűnik, hogy nem lehet már változtatni a szerzői javaslaton. A miniszter meg van róla győződve, hogy az új törvény az írók javára fog válni. A Nép két száma is tudósít Gárdonyinak a Singer és Wolfner céggel folytatott peréről. Az 1921. december 18-i szám részletesen számolt be a per menetéről Kik uzsorázták ki a magyar talentumot címmel.

72 Tóth Kálmán három hasábos, terjedelmes cikket írt ezzel kapcsolatban.

73 A cikk első felében méltatja Gárdonyi 40 éves munkásságát. „A kedély-élet szívhez szóló rajzaival a magyar faj lélektanának kitűnő mestere. Lángszellemének kiváltságos terméke: a ma66 Az Est, 1911. Lelt. sz. B. 76.234.1.a. 67 Az Est, 1913. Lelt. sz. B. 76.234.I.e. 68 Az Újság, 1905. Lelt. sz. B. 76.235.1.a. 69 Az Újság, 1913. Lelt. sz. B. 76.235.1.e. 70 Az Újság, 1909. Lelt. sz. B. 76.235.l.b-e. 71 A Nép, 1921. Lelt. sz. B. 76.231.I.e. 72 A Nép, 1921. Lelt. sz. B. 76.231.1.d. 73 A Nép, 1922. Lelt. sz. B. 76.231.1.h. 484