Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

H. Szilasi Ágota: Képpé formálódó poézis – és más egyebek. Az akvarellről az ezredvégen az egri Akvarell Biennálék tükrében

6. kép. STEFANOVITS Péter: „A" Geometer, 1986 Kat.: 106. nyék itt is hasonlóak, mint a többi műfaj-centrikus kiállítás esetében. „Súlyos gondot okozott mindig - szinte mindegyik magyar biennalen -, hogy nem voltak igazán jelen a műfaj legjobb hazai képviselői, a szakma öregjei. Az is jellemző, hogy éppen távolmaradásukkal jelezték a művészek másként gondolkodásukat. Hatványozottan igaz volt ez sokszor az Egri Országos Akvarell Biennáléra... Elég, ha csak a nem rég elhunyt két legnagyobb mestert említjük: Korniss Dezsőt és Bálint Endrét..."

116 A modern gondolkodású kortárs alkotók viszonylatában is tetemes hiánylista állítható össze (Deim Pál, Keserű Ilona, Lakner László, Mauer Dóra, Nádler István, Bak Imre ...), s hiányuk talán soha sem pótolható. De a nyolcvanas években, Egerben is lejátszódott az a folyamat, ami országosan is érzékelhető volt a művészeti közéletben. A tartalmilag és hatalmilag kiüresedett, de intézményeiben, programjaiban és mecenatúrájában még álló állami művészet kereteibe beszi176 LENGYEL László 1986. 432