Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

H. Szilasi Ágota: Képpé formálódó poézis – és más egyebek. Az akvarellről az ezredvégen az egri Akvarell Biennálék tükrében

a kollázsok és ragasztott applikációk, illetve szélsőséges esetben nyomdafestékes belefes­tések is előfordulnak. Elsőszámú művészeti folyóiratunk hasábjain felvetődik tehát a vád­dá erősített kérdés, hogy lám-lám „a profik sem vállalják az akvarell műfaj konzekvenciá­it?" De feloldásként kritikusunk (talán) megértően közli olvasóival azt is, hogy a „műfaj­ok szabados értelmezése általános, s nemcsak hazai jelenség". 160 S, hogy e „józan céh­szándék" által létrehozott képzőművészeti fórum hová fejlődik majd? - levezethető a kö­vetkező biennálék történetéből. 2. kép. BARTL József: Kék háromszög, 1976 Kat.:ll. 160 U.o. 161 Lásd: 154-es jegyzet 162 A megbeszélésre meghívást kapott a múzeum igazgatójától: Csorba Géza elvtárs, a Kulturális Minisztérium Képzőművészeti Főosztályának vezetője, Czinke Ferenc, Blaskó János, Nagy Er­nő, Seres János, Mazsaroff Miklós festőművészek, Kameniczky Antal elvtárs - megyei műve­lődési osztályvezető, Kocsis Sándor elnökhelyettes - Városi Tanács, Búzás Lajos elvtárs ­MSzMP Heves Megyei Bizottsága, Kovács János - MSzMP városi Bizottsága, Ballner Károly elvtárs - megyei művelődési csoportvezető, Földvári Zoltánná elvtársnő - megyei művelődési főelőadó, Juhász Csaba elvtárs - Városi Tanács közművelődési felügyelő 426

Next

/
Oldalképek
Tartalom