Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
H. Szilasi Ágota: Képpé formálódó poézis – és más egyebek. Az akvarellről az ezredvégen az egri Akvarell Biennálék tükrében
(1803-1863), vagy a vedutáiról híres Thomas Ender (1793-1875), valamint Jacob és Rudolf von Alt (1789-1872 - 1821-1905), de említést érdemel August von Pettenkofen (1822-1889) is, kiket magyarországi működésük kapcsán is ismerünk. 79 E közegbe szinte beleágyazódva sorolhatjuk fel azokat a magyar mestereket, kik tudásukat ugyan még a bécsi akadémián szerezték meg, de megteremtették az önállósodó hazai művészetet. Sokan közülük nem itthon érték el igazi sikereiket, id. Marko Károly * 0 (1791-1860) például Itáliában, Brockv Károly t (1807-1855) Angliában - hol tagjai közé választotta a vízfestők új társasága -, illetőleg Zichy Mihály (1827-1906) Oroszországban működött. De őket megelőzően, majd mellettük Klimkovics Ignác (1800-1852), az elsősorban gouache vedutákat készítő Müller János Jakab (1780-1828), Petrich András (1765-1842), Forrai Iván (1817-1872), be Borsos József (1821-1883), Melegh Gábor (1801-1842), Kovács Mihály 82 (1818-1892), Ligeti Antal (1823-1890), az utazásait megörökítő Libái Károly Lajos (1814-1888) 83 , az 1848-as forradalom csatáit akvarellező Than Mór (1828-1899), Székelv Bertalan (1835-1910), Munkácsi Mihály (1844-1900)... csak hevenyészett felsorolása azoknak a művészeknek, ki a XIX. században az akvarellt, mint önálló műfajt művelték. 84 Visszatérve az európai színtérre, de már a modern művészet világát boncolgatva, az akvarell egy cseppet sem vesztett népszerűségéből, sőt az egyre inkább a kísérletezővé váló művészet kezében egy képlékeny, jól használható, más technikákkal jól kombinálható anyagnak bizonyult. A posztimpresszionista mesterek - így Paul Cezanne (1839-1906) vagy Paul Gauguin (1848-1903) 85 , Vincent van Gogh (1853-190) - keze alatt tovább fejlődött. Majd az expresszionisták, különösen Emil Nolde (1867-1956), Christian Rohlfs (1849-1938), Egon Schiele (1890-1918), Eduard Munch (1863-1944), Georges Rouait (1871-1958), Karl Schmid Ruttluf{\884-1976), Franz Marc (1880-1916), August Macke (1887-1914), Oskar Kokoschka (1886-1980), Otto Dix (1891-1969), és Georg Grosz (1893-1959) adtak új irányt számára az impresszionista hagyományokból kiindulva, de azoktól erősen el is távolodva. A francia kubisták. így Fernand Léger (1881-1955), Robert Delaunay (1885-1941) is gyakran használták ezt az anyagot. De Pablo Picasso (18811973) korai gouache-jait sem felejthetjük ki a sorból, mely felsorolás a Franciaországban élőművészek munkásságára nézve egészen a napjainkig folytatható lenne. 86 Majd az absztrakt festészetnek is vezető festékanyagává vált, hiszen Vaszilii Kandinszkíi (1866-1944) ezzel az eljárással készítette el első tárgynélküli képét 1910-ben, 87 de Paul Klee (1879-1940) is szívesen használta ezt az áttűnő színhatások létrehozására oly alkalmas 79 GERSZI Teréz-GODA Zsuzs 1994. 80 SZABÓ Júlia 1991.; SZURCSIKNÉ Molnár Erika 1991.; H.SZILASI Ágota 1998. a. 368-375. 81 HOFFMANN Edit 1921., H.SZILASI Ágota 1998. a. 365-368. 82 H. SZILASI Ágota 1998.a. 375-392. 83 MNG 1994. 84 MNG 1959.; MNG 1976. 85 GAUGUIN, Paul 1962., Pont-Aven-i követői közül sokan alkalmazták az akvarell technikáját, például Emile Bemard, Henry Morét, Maxime Manfra, Paul-Emil Colin, Louis Roy, Charles Filiger... 86 Műcsarnok 1967. 87 V. Kandinszkij: Cím nélkül (Elsőabsztrakt akvarell), 1910 49,6x64,8 cm (Párizs, Musée Nationale d'Art Moderne, Centre Georges Pompidou) 412
