Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

H. Szilasi Ágota: Képpé formálódó poézis – és más egyebek. Az akvarellről az ezredvégen az egri Akvarell Biennálék tükrében

E több mint harminc éves tematikai, stilisztikai és technikai változásnak, s napjaink változatosságának igyekszik viszonylagos lenyomatát képezni az egri Dobó István Vár­múzeum kortárs akvarell gyűjteménye. így e mindig alkalmazkodásra kész műfaj állapot­változásainak, stílusosan „halmazállapot-változásainak" körvonalazása után igyekszem felvázolni az egri biennálek történetét a múzeum XX. századi akvarell gyűjteményének tükrében. Általában az akvarellről - stilisztikai, történeti és technikai áttekintés „Hogy egy-egy művészet megítélésénél mekkora segítséget jelent annak az anyagnak alapos ismerete, amellyel a művészet dolgozik: nyilvánvaló " 2 (J. W. Goethe) Művészettörténet írásunk módszertanában leginkább a kronológiai, monografikus, stílustörténeti, illetve ikonográfiái, szociológiai, újabban kulturális és vizuális antropoló­giai szempontok a meghatározóak. 3 Mégis fontos annak a gondolatnak a kiemelése, mi­szerint a művész által alkalmazott anyag, technika kifejező eszköz, melyet helyesen kell megválasztani - hiszen annak tulajdonságai szabják meg a megszülető mű milyenségét, 4 mivel a technika kölcsönöz az alkotás számára testet. így az elkészült tárgy a művészi el­képzelés és kivitelezés, valamint az alkalmazott anyag szintézisévé válik. Legyen az fres­kó, táblakép, grafika, szobor, templom vagy palota..., technikai vonatkozásaitól egyik sem választható el, mely tényt valamennyi kor művészeti problémaként kezelte. Nem csak a céhekbe tömörült mestereket, hanem a társadalom ranglétráján előkelő pozícióba emel­kedett művészeket is a történeti vonatkozásokból leginkább az érdekelte, hogy a nagy elő­dök hogyan és milyen eszközökkel érték el, például a festői hatásokat, a megfelelő tónus­értéket produkáló vonalhálót, az épület stabilitását és harmonikus megjelenését biztosító statikus arányrendszert, vagy éppen az, hogyan kell a bronzból úgy kiönteni egy szobrot, hogy annak szép felülete legyen...? E hátunk mögött hagyott században azonban, amikor a festékgyárak a nyersanyagok szédítő tömegét állították elő, általánosíthatóvá vált az a tendencia, hogy a művészek szá­mára a technikai lehetőségek ismerte egyre inkább teherré vált, amely gátolta őket intui­tív alkotómódszerükben. E felfogástól érintetten hazai művészettörténet-írásunk is hajla­mossá vált arra, hogy a technikai szempontokat háttérbe szorítsa. Ennek következtében például a XIX. századtól egyre népszerűbbé váló akvarellfestészetet elemző, átfogó tech­nikatörténeti áttekintés nem készült még el, szemben a külföldi művészettörténet-írással. 5 2 W. GOETHE 1980.223. Több kötetet töltenek meg vázlatai, melyek között a rajzok mellett számtalan akvarellt is találunk. Némelyik tájképe korának legmerészebbjei, legmodernebbjei közül valóak. W. GOETHE 1980.7. 3 MAROSI Ernő 1976.; NÉMET Lajos 1992. 4 ELEKFY Jenó' 1976.; LYKA Károly 1967. 5 WEDMORE, F. 1902.; CUNDALL, H. London 1927., 1908.; Leningrád-Moszkva 1966.; PUSKAREV,V. 1968.; REYNOLDS, Graham 1972, 1992,; München 1973.; Wie, 1973.; KELLER, Horst 1980.; KOSCHATZKY, Walter 1982.; RODWELL, Jenny 1990.; München 1993.; J.W.NIEMEIJER 1993.; S.R. Guggenheim Museum 1995. 396

Next

/
Oldalképek
Tartalom