Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

H. Szilasi Ágota: Képpé formálódó poézis – és más egyebek. Az akvarellről az ezredvégen az egri Akvarell Biennálék tükrében

E több mint harminc éves tematikai, stilisztikai és technikai változásnak, s napjaink változatosságának igyekszik viszonylagos lenyomatát képezni az egri Dobó István Vármúzeum kortárs akvarell gyűjteménye. így e mindig alkalmazkodásra kész műfaj állapotváltozásainak, stílusosan „halmazállapot-változásainak" körvonalazása után igyekszem felvázolni az egri biennálek történetét a múzeum XX. századi akvarell gyűjteményének tükrében. Általában az akvarellről - stilisztikai, történeti és technikai áttekintés „Hogy egy-egy művészet megítélésénél mekkora segítséget jelent annak az anyagnak alapos ismerete, amellyel a művészet dolgozik: nyilvánvaló " 2 (J. W. Goethe) Művészettörténet írásunk módszertanában leginkább a kronológiai, monografikus, stílustörténeti, illetve ikonográfiái, szociológiai, újabban kulturális és vizuális antropológiai szempontok a meghatározóak.

3 Mégis fontos annak a gondolatnak a kiemelése, miszerint a művész által alkalmazott anyag, technika kifejező eszköz, melyet helyesen kell megválasztani - hiszen annak tulajdonságai szabják meg a megszülető mű milyenségét,

4 mivel a technika kölcsönöz az alkotás számára testet. így az elkészült tárgy a művészi elképzelés és kivitelezés, valamint az alkalmazott anyag szintézisévé válik. Legyen az freskó, táblakép, grafika, szobor, templom vagy palota..., technikai vonatkozásaitól egyik sem választható el, mely tényt valamennyi kor művészeti problémaként kezelte. Nem csak a céhekbe tömörült mestereket, hanem a társadalom ranglétráján előkelő pozícióba emelkedett művészeket is a történeti vonatkozásokból leginkább az érdekelte, hogy a nagy elődök hogyan és milyen eszközökkel érték el, például a festői hatásokat, a megfelelő tónusértéket produkáló vonalhálót, az épület stabilitását és harmonikus megjelenését biztosító statikus arányrendszert, vagy éppen az, hogyan kell a bronzból úgy kiönteni egy szobrot, hogy annak szép felülete legyen...? E hátunk mögött hagyott században azonban, amikor a festékgyárak a nyersanyagok szédítő tömegét állították elő, általánosíthatóvá vált az a tendencia, hogy a művészek számára a technikai lehetőségek ismerte egyre inkább teherré vált, amely gátolta őket intuitív alkotómódszerükben. E felfogástól érintetten hazai művészettörténet-írásunk is hajlamossá vált arra, hogy a technikai szempontokat háttérbe szorítsa. Ennek következtében például a XIX. századtól egyre népszerűbbé váló akvarellfestészetet elemző, átfogó technikatörténeti áttekintés nem készült még el, szemben a külföldi művészettörténet-írással.

5 2 W. GOETHE 1980.223. Több kötetet töltenek meg vázlatai, melyek között a rajzok mellett számtalan akvarellt is találunk. Némelyik tájképe korának legmerészebbjei, legmodernebbjei közül valóak. W. GOETHE 1980.7. 3 MAROSI Ernő 1976.; NÉMET Lajos 1992. 4 ELEKFY Jenó' 1976.; LYKA Károly 1967. 5 WEDMORE, F. 1902.; CUNDALL, H. London 1927., 1908.; Leningrád-Moszkva 1966.; PUSKAREV,V. 1968.; REYNOLDS, Graham 1972, 1992,; München 1973.; Wie, 1973.; KELLER, Horst 1980.; KOSCHATZKY, Walter 1982.; RODWELL, Jenny 1990.; München 1993.; J.W.NIEMEIJER 1993.; S.R. Guggenheim Museum 1995. 396