Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Veres Gábor: Velkenye. Egy barkó község történeti-néprajzi vizsgálata

nem illett. Gyakran nem rokont hívtak, hanem gyermekkori barátot. A keresztelőt vasárnap, a misét követően rendezték, s ilyenkor a keresztanya vitte a gyereket a templomba. A gyerek nevét általában már születése előtt eldöntötték. A keresztszülők állták a szertartást vezető pap járandóságát, amit ajándékokkal is megtoldottak (bor, pálinka, torta, egy kosár kalács). A keresztelőre a gyereket szépen fel kellett öltöztetni, díszes párnára fektetni, paplannal betakarni. Ezeket rendszerint az anya készítette amikor másállapotos lett, a babakelengye többi darabjával együtt. A szertartás után a keresztanya vitte haza is a gyermeket. Belépve a szülői házba a következőket mondta: Kereszteletlen gyereket vittünk, kereszteltet hoztunk, apja, anyja örömére, az Isten dicsőségére! A keresztelőt ünnepi ebéd követte. Ezen részt vettek az anya, apa, szüleik, a keresztszülők és a bába is. A módosabb gazdáknál „kislagzi"-ként emlegették a keresztelőt. Az elnevezés is utal arra, hogy a mulatság a szertartás után inkább a lakodalom zenés-táncos estjére emlékeztetett, mintsem az egyszerűbb ünnepi ebédre, melyen csak a szűk család vett részt. Az asszony nem sokáig feküdt, alig egy hét múlva már újra kivette részét a munkából. Jeles napok szokásai A néprajzi irodalom tanúsága szerint az esztendő minden hónapjára jutott átlagosan 6-7 nap, amihez valamilyen népszokás fűződött, s emellett az egyházi ünnepek és a változó időpontú ünnepnapok is tágították a kört.

39 Sajnos Velkenyén ilyen részletességgel már nem sikerült az ünnepeket rekonstruálni. Több ünneppel kapcsolatban pedig nem a teljes szokáskör, hanem annak csak egy-egy eleme került elő az adatközlők emlékezetéből. Vízkereszt napja (január 6.): a karácsonyi ünnepkör záró, a farsang kezdő napja. Ezen a napon került sor a templomban a vízszentelésre. Azután a hazavitt szenteltvízből a család minden tagja ivott, ez megóvta őket egész évben a betegségektől. Még nagyobb bajelhárító erőt tulajdonítottak a szenteltvíznek, ha vize a Jézus kútjából való volt, ami a falu mellett fakadt. A családtagokon kívül a jószágot is megitatták ezzel, sőt a ház helyiségeit és a melléképületeket is beszentelték vele. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja (február 2.): az év során szükséges gyertyamennyiséget ezen a napon szentelték meg Velkenyén. A templomban a plébános szenteltvízzel hintette meg a hívek által magukkal hozott gyertyacsomót. Ezt azután otthon a szekrényben gondosan elzárva tartották, s jeles napokon került csak meggyújtásra. Balázs-nap (február 3.): Velkenyén még századunkban is szedett áldozatokat a torokgyík. A Balázs-napi misét ennek szentelték. A megjelent fiatalok torka elé a pap égő gyertyát tartott. Almát is szenteltek, mely szintén megelőző, gyógyító eszköznek számított. Mátyás-nap (február 24.): az időjóslással kapcsolatos. Azt tartották: „Ha Mátyás jeget talál, tör, ha nem talál, szül". Enyhe időjárás esetén hosszú telet jósoltak. Farsang: nem egyetlen napot, hanem a vízkereszttől húshagyó keddig tartó időszakotjelöli, mely a húsvét vasárnapot megelőző negyven napos böjt kezdete.

40 Sok esküvőt 39 TÁTRAI Zsuzsanna 1990. 102-261. 40 UJVÁRY Zoltán 1990. 5. 357