Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Szilvásvárad-Töröksáncon

Enyhén ívelten kihajló peremű, félgömb alakú, kis omphalosos aljú belső díszes tál került elő a III. szelvényből. A belül síkozott perem alatt nyakán két sor bekarcolás, közötte szimmetrikusan négy részre osztva kétszer négy-négy sorból álló ívelt vonalkötegek láthatóak, amit a középső, alján lévő három sor bekarcolt koncentrikus körrel hat függőleges vonalból álló köteg köt össze (23. kép 1). A töredékek közül is ilyen tálhoz tartozhatott néhány darab (18. kép 7, 14). A kyjatice kultúra leletei közül hasonló Szirmabesenyőről ismert.

33 Formailag és díszítésében is hasonló a gávai kultúra anyagából, Muhiból került elő.

34 Kissé kihajló peremű, ívelten kúpos hasú belsődíszes tál a VI. blokkból származik. Díszítése: négy szimmetrikusan elhelyezett, a peremből kiinduló, félkörívben bekarcolt vonalköteg, közepén koncentrikus körökben bekarcolt vízszintes vonalak (23. kép 2). Enyhén kihajló peremű, nyomott gömbtestű, omphalosos aljú, perem fölé magasodó fülű (letörött), a fülénél belapított csésze fele került elő a VII. blokkból. A belsődíszes edényt feltehetően négy, szimmetrikusan elhelyezett, öt sor bekarcolt félköríves vonaldíszítés, a közepén hat koncentrikus bekarcolt kör díszíti (23. kép 3). A töredékek közül is ide sorolható néhány (18. kép 1, 3, 27. kép 3, 33. kép 12), nagyobb ívű, szinte egymás mellől induló bekarcolásköteg lehetett néhány darabon (18. kép 4, 31. kép 11, 32. kép 13). Hasonló, nagyobb ívű díszítést ismerünk a kyjaticei kultúra anyagából Szajláról, Ózdról, Miskolcról

35 és Nagybörzsönyből

36 külső formájában öblösebb, de díszítésében ugyanaz a radzovcei példány.

37 Radzovcén előkerültek sűrűbb vonalkázású típusok is.

38 A gávai kultúra anyagában is találunk hasonló típusokat.

39 A lausitzi kultúra anyagából több analóg darab ismert.

40 A preszkíta anyagban is továbbél ez a típus.

41 Vörös színű, fekete foltos vékonyfalú az a töredék, amin fenyőágmintát találunk ívelt vonalak mellett (12. kép 6), amihez hasonló díszítésű tál Edelényből

42 és Radzovcéből

43 származik. Néhány töredéknél csak a tálak belső oldalának vízszintesen árkolt díszítése maradt meg (27. kép 4, 28 kép 8, 10, 33. kép 7), esetleg az alatta lévő vonalakkal együtt (27. kép 2, 28. kép 7). 33 KEMENCÉI, Tibor 1984. 45, Taf. XCIII. 22a, b. 34 KEMENCZEI, Tibor 1984. 70, Taf. CXXX1I1. 17a, b. 35 KEMENCZEI, Tibor 1984. 45, Taf. LXX1X. 4, Taf. LXXXI. 18, Taf. LXXXIX. 17, Taf. XCI 19, 22, Taf. CIX. 17. 36 MRT 9. 22. tábla 13. 37 FURMÁNEK, Václav 1990. Obr. 11.16, Obr. 25. 5. 38 FURMÁNEK, Václav 1990. Obr. 25. 3, 7, 8. 39 Szeged-Öthalom: KEMENCZEI, Tibor 1984. 70, Taf. CXXV. 8, Tiszakeszi: Taf. CXXXIV 7, 11; FURMÁNEK, Václav -VELIACIK, Ladislav-VLADÁR, Jozef 1991, Obr. 21.12. 40 Luborca: VELIACIK, Ladislav 1983, Taf. X. 8, Diviaky nad Nitricou: Taf. XXVIII. 16; Diviaky nad Nitricou: VELIACIK, Ladislav 1991, Abb. 4. 10, Abb. 7. 13, Abb. 11. 11; Ksinná: FURMÁNEK, Václav-VELIACIK, Ladislav-VLADÁR, Jozef 1991, Obr. 15. 21; Pobedim: KUJOVSKY, Rudolf 1994. Tab. II. 12, Zlaté Moravce-Knazice: Tab. II. 13. 41 Szeged-Öthalom: KEMENCZEI Tibor 1989. 60, 66, 8. ábra 2; Füzesabony-Kettőshalom: PATEK Erzsébet 1990. 64, 15. tábla 1. 42 KEMENCZEI, Tibor 1984. 45. 43 FURMÁNEK, Václav 1990. Obr. 25. 6. 31