Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Bodó László: Adatok Knezić Károly családjának és leszármazottainak a történetéhez I.
Ki volt az áruló? Irén (Szidónia Anna) egyik fiúgyermeke elhatározta, hogy nagyapjának fivérét meglátogatja Bécsben. Azt a Knezic Jánost, aki ugyan letette az esküt az áprilisi törvényekre, de mégis átpártolt a császári csapatokhoz, s ezzel megszegte esküjét. Buda viszszafoglalását megelőző napokban Knezic tábornok megtudta, hogy fivére a várban van. Mindent megtett annak érdekében, hogy testvérének ne legyen bántódása. Rábírta, hogy térjen vissza a honvédcsapatokhoz. A vértestvér a vár elfoglalása után azonban megszökött, visszatért a császári seregbe. Irén fia megtalálta nagyapja fivérének leszármazottait. Közölte jövetelének célját: a rokonlátogatást. Mire a leszármazott a következőket közölte: „Áruló utódaival nem állok szóba!" E megrázó esemény feltehetően a századfordulón történhetett meg. Ez az Erzsébet nem ugyanaz az Erzsébet Néhány évtizede lehet annak, hogy báró Baratta Mária férjének (Istvánnak) unokatestvére meglátogatta a magyarországi egyik leszármazott, bizonyára Henkey-Hőnig Vilmos tüzérségi tábornok családját. Az egyik szoba falán egy nagyon szép asszonyt ábrázoló festményt látott meg, s meglepetésében megkérdezte: „Ach! Kaiserin Elisabeth?" Megnyugtatták, hogy a kép nem I. Ferenc József feleségét ábrázolja, hanem Knezic Olga Auguszta Erzsébetet! (Aki megyeszerte szép asszony volt, olyan, mint a magyarokat igen kedvelő szép császárné és magyar királynő!) - Ez a kép még mindig megvan! A goitói hősi halott Grober Aladár (G. József és Knezic Olga tizedik gyermeke) talált rá Berg Isel múzeumában arra a képre, amely Knezic József, a vértanú tábornok fivérének hősi halálát örökítette meg. Ez a kép is megvan, másolatban. Henkey-Hőnig Katalin asszony tulajdona! Találkozás egy kései Haynau-leszármazottal Grober Olga II. és Henkey-Hőnig Vilmos második gyermeke - Károly -, aki papnak készült és az Egyesült Államokba települt át, egy New Yorkban élő magyarok számára/általuk rendezett társas összejövetelen összetalálkozott egy Haynau-leszármazottal, Maya Haynauval, akitől beszélgetés közben megkérdezte: „Kedves Maya! Tudja-e, hogy az Ön tábornagy ükapja 1849. október 6-án kivégeztette az én tábornok dédapámat?" - A kérdés hatása óriási, rendkívül meglepő volt. Maya Haynau hosszú másodpercekig nem kapott levegőt. Fokozta a hatást, hogy a kérdést mégiscsak egy főpap intézte hozzá! Monsignore Henkey-Hőnig Károly szelíd mosolya kíséretében oldotta a meglepetést hozó kérdést kérdéssel: „Hát csak ezen nem veszünk össze?!" 29 29 A fenti történeteket Henkey-Hőnig Katalin asszony (Poddany Alfonzné) mondta el egyik találkozásunk alkalmával! 300
